Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 24 (24. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke:
762 dolog, hogy a piac elbírja Magyarországon, hogy, mondjuk, nyolctíz kereskedelmi műsorszolgáltató piacra lépjen. Mód és lehetőség van arra, hog y e multiplexek felhasználásával elinduljon egy változás. Meg kellene nézni, hogy a törvényi feltételek, a médiatörvény szabályozásai, a hírközlés szabályozásai mennyire felelnek meg ennek a rendszernek. Módosítani kellene ezeket a szabályokat, és meg lehe tne szüntetni ezt az általam sem szerencsésnek tartott monopolhelyzetet. Tényleg ez van a két kereskedelmi televízió vonatkozásában. Néhány olyan kérdésre szeretnék reflektálni, amit szakmai kérdésnek tekintek, és nem szeretném, hogy a levegőben maradjon. Átcsoportosításokat - mondja Babák képviselő úr - az ORTT kezdeményez. Jelzem önnek, nem az Országos Rádió és Televízió Testület kezdeményez. A költségvetési és pénzügyi bizottságnak van egy albizottsága - az albizottság nyújtja be a javaslatot. Kétségkívü l az ORTT az albizottságnak szakmai segítséget nyújt. De egyet szeretnék jelezni: kormányzati kurzusokon keresztülnyúlóan évek óta ezzel a módszerrel oldja meg a parlament az Országos Rádió és Televízió Testület finanszírozását. Tette ezt akkor is, amikor jobboldali kormányzat volt, teszi most is, amikor baloldali kormányzat van. Azt gondolom, hogy a parlament kurzustól függetlenül okosan dönt, mert a működési feltételeket nyilvánvalóan előrehelyezi bizonyos pályáztatási feltételeknél. Mit te tt az ORTT ennek érdekében? - szól a kérdés. Jelzem önöknek: legalább három alkalommal nyújtottunk be törvénymódosító javaslatot ebben a konkrét kérdéskörben. Mind a három alkalommal a bizottsági vitákon nem jutott túl az előterjesztés, politikai konszenzu s hiánya okozta. Ezt követően önökre bízom, hogy ezt a kérdést lehete az ORTTnek továbbra is felróni. A rádióknál a koncessziós díj: 2002ben történt a koncessziós szerződések hosszabbítása a két kereskedelmi rádiónál. Nem tudom, Babák képviselő úr akkor feltettee ezt a kérdést. Emlékeim szerint nem tette fel ezt a kérdést a 2002. évi beszámoló tárgyalásakor. Most a 2005. éviről beszélünk. Kétségkívül hatása van a pénzügyi problémáinkra, anyagi gondjainkra, kihat a kérdés. 2002ben teljesen más összetéte lű testület hozott e vonatkozásban döntést. (20.10) Idő előtti volt a törvényhosszabbítás. Nem engedem, hogy az ORTTre háruljon az a teher, hogy az ORTT nyilatkozott úgy, hogy választási kampány miatt az ORTT véleménye - így hangzott Babák képviselő úr mo ndata, hogy az ORTT véleménye - szerint a választási kampány vitáiból kivonta a testület ezt a kérdést. Nem! Egy sajtónyilatkozatban én magam egyéni véleményként fogalmaztam meg és nem testületi véleményként. Kifejezetten azt jeleztem, hogy az ORTTnek van bizony olyan feladata, hogy a műsorszolgáltatók függetlenségét megvédje, egy választási időszakban, egy fölfokozott politikai izgalmi helyzetben, azt gondolom, hogy nem... - a magam részéről és egyéni véleményként mondom, helyes döntés volt korábban megho zni, én ezt is figyelembe vettem. Nem idegen ugyanis a magyar politikai paletta szereplőitől, hogy egy választási időszak előtt akár a műsorszolgáltatókra is bizonyos hatásokat próbáljunk meg érvényesíteni vagy gyakorolni. Akár helyi, de körzeti szinten is vannak hasonló tapasztalataink. Halász képviselő úr - nincs a teremben, de , nagyon sajnálom, hogy olyan mély az ellentmondás a testület álláspontja és a véleménye között. Számos alkalommal bizottsági üléseken külön az ORTT elnökét... - e kérdéskörben na pirendre tűzte a vitában a parlament kulturális bizottsága. Sajnálom, hogy ilyen mély az ellentét. A minősítéseket szeretném e helyről is visszautasítani. Nem szitokszó Magyarországon a kereskedelmi televíziózás, része a duális médiarendszernek. Ez volt az egyik olyan vívmánya a '96os médiatörvénynek, hogy megszüntette azt a monopolhelyzetet, és létrehozta a duális médiarendszert. Tényleg nem tartom szitokszónak. Az, hogy ilyen reklámpiaci helyzetbe kerültek, a '96. évi I. törvénybe be van kódolva. Ugyanis úgy szól a törvény, hogy két kereskedelmi jogosultság indítására van lehetőség. Íme itt van két darab földi frekvenciakészlet, és ennyi, és nincs más esély. Ezért mondtam korábban is, hogy meg kell próbálni ezt a monopolhelyzetet a digitalizáció adta lehe tőségekkel megtámogatva, jól megalapozott
