Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 24 (24. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
752 (2) A testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a me gújításnak, 12 hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni. (3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte. (4) A jogosultság megújítására irányuló eljárás ra egyebekben az annak létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” Egyrészt tehát a testület pályázat nélkül megújíthatja a szerződést, az erre vonatkozó szándék és kérelem pedig bőven a határidő előtt megjelent a műsorszolgáltatók részéről. Másré szt a súlyos szerződésszegés fogalma nincs definiálva a törvényben. A műsorszolgáltatási szerződés és egy korábbi testületi állásfoglalás szerint ez a meghatározás a műsorszolgáltatási díj beérkezésének elmaradása és a műsorszolgáltató írásbeli figyelmezte tése esetén értelmezhető. Ilyen eset pedig nem történt. Az ismételt szerződésszegés a legnehezebben védhető - mármint mellette szóló érv , azonban itt is a testület diszkrecionális joga marad ennek a nyelvtani értelmezése. A legfontosabb érv az előbbiekbe n felsorolt jogi érveléssel szemben azonban üzlet- és médiapolitikai. A médiatörvény alapján a befolyt összeg visszakerül a körforgásba, támogatva ezzel többek között - pont a kereskedelmi csatornák ellensúlyozásaként - a közszolgálati műsorszolgáltatókat, továbbá a hazai kábelhálózat fejlesztését. A közszolgálatnak tehát érdekében áll, ha minél magasabb összeg folyik be, a piacon pedig jelenleg nincs más olyan szereplő, aki az évi közel kétmilliárd forintos koncessziós díjat fizetni tudná. A két nagy keres kedelmi csatorna a televíziós reklámtorta 90 százalékát lefedi, nem is beszélve arról, hogy több más szakosított csatorna film- és reklámidejét is ők értékesítik, így tehát a jelenlegi helyzetben könnyedén kigazdálkodják a díjat, sőt. Azonban a reklámpiac helyzete szakértők szerint változni fog a nem is olyan távoli jövőben. A digitalizáció, a tematikus csatornák megjelenése, az internet egyre nagyobb térnyerése miatt elképzelhető, hogy reklámpiaci részesedése a két kereskedelmi csatornának csökkenni fog, é s akkor most a szerződésben lefektetett összeg értéke még inkább meg fog növekedni. Így tehát könnyen lehet, hogy a most kialakult helyzet a jelenlegi piaci helyzetük ellenére is a későbbiekben mégiscsak az ORTT alkupozícióját fogja erősíteni. És még egy f ontos érv: a médiatörvény szerint az RTL műsorszolgáltatási díja egy az egyben a hazai kábelhálózat fejlesztését segíti elő, ennek köszönhetően az elmúlt évben közel 90 százalékos lett a kábellefedettség, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a háztartások elenyésző részéhez jut csak el klasszikus úton, antennán keresztül a két földfelszíni frekvencia, amiért egyébként évi közel kétmilliárd forint műsorszolgáltatási díjat fizet a két csatorna. Nem is beszélve arról, hogy a reklámpiac szempontjából potenciáli s célközönség szinte száz százalékához valamilyen kábelszolgáltatón keresztül jut el a műsor. Mit is jelent ez? Ha a megújítás nem történt volna meg, akkor valószínűleg kábelen - az egyes szolgáltatókkal különkülön leszerződve - továbbra is eljutott volna a két csatorna a háztartások jelentős részéhez, csak nem országos földfelszíni csatornaként, hanem valamilyen más módon, például digitális műholdon vagy egykét éven belül digitálisan. Az ORTT beszámolójának első fejezetében taglalja a testület döntéseit, erőfeszítéseit a médiában megjelenő alkotmányos jogokat sértő tartalmakkal kapcsolatban. Az ORTT rendelkezésére ez ügyben a médiatörvény 3. § (2) bekezdése áll, amely a törvény védelme alá helyezi az alkotmányos jogokat, emberi méltóság, kisebbségi jogok, egyéb kérdések. Köztudomású, hogy számos alkalommal merült fel különböző sorozatok, délutáni showműsorok kapcsán, hogy az ott bemutatott viselkedésminták vagy a beszélgetős műsorokban megjelenített élethelyzetek sokszor súlyosan alapjogokat sértenek, azo nban az ilyen jogsértések ellen hivatalból a 3. § (2) bekezdése alapján indított eljárás komoly jogi akadályokba ütközött, és általában az ORTT presztízsveszteségével
