Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - Mentelmi ügyről - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
68 Köszönöm. Kuncze Gábor frakcióvezető urat illeti a szó, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Frakcióvezető úr! KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehetünk úgy is, mintha itt most a regionalizmusról vitatkoznánk, de nekem az jutott közben eszembe, hogy emlékszem még arra, amikor 1998ban a választások előtt volt egy címzett támogatási el őterjesztés az Országgyűlés előtt, amit aztán visszavontak, és a választást követően az akkori kormánypárti fideszes önkormányzatok kapták a támogatásokat, az ellenzékiektől pedig elvonták. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Így volt! Így volt! - D erültség és taps az MSZP soraiban. - Zaj. - Az elnök csenget.) Talán erre Dávid Ibolya is emlékszik, mert tagja volt a kormánynak, ezért aztán egészen közelről tudta figyelemmel kísérni azt a folyamatot is, amikor Alcsútdoboz több támogatást kapott, mint B udapest, ami a címzett és céltámogatásokat illeti. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban. - Zaj. - Az elnök csenget.) Hát sajnos, képviselőtársaim, tudom, hogy a tények fájdalmasak, ezért is próbáltam becsomagolni a magam szerény módján (Derültség a kormánypárti padsorokban.) a mondanivalómat. Ugyanakkor másrészt arra is emlékszem, amikor a miniszterelnök a fejlesztési terv kapcsán négypárti egyeztetést kezdeményezett. Meg szeretném kérdezni a miniszterelnök urat például - elég csak inteni , hogy k apotte az ellenzéki pártoktól a felvetéseire választ annak idején (Gyurcsány Ferenc: Nem! Nem! - Zaj.) . Mert arra is emlékszem, amikor a koalíciós tárgyalások idején, illetve aközben próbálkozások folytak bevonni a kétharmados törvények egyeztetésébe az e llenzéki pártokat. Ők mindenfajta együttműködést elutasítottak. Tisztelt Képviselőtársaim! Innen indulunk. Akarunke, akartunke egy olyan nemzeti fejlesztési tervet készíteni, amely mögé a politika egésze felsorakozik? Erre az a válasz, hogy önök semmilye n módon ebben a dologban nem akartak együttműködni. Ezek után nem értem a műfelháborodásukat, amit egyegy rosszul sikerült mondat kapcsán itt a parlamentben képesek előadni. (Derültség és moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Köszönöm szépen a figyelmet. ( Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Latorcai János frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képvi selőcsoportjából: “A magyar alkotmányosságot valójában a kormány fenyegeti” címmel. (Moraj az MSZP soraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Ne kímélj!) Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ké pviselőtársaim! Sokan fogalmaztak úgy, hogy igazi gyásznap volt október 6án, viharos történelmünk utolsó 16 évének egyik legmegrázóbb pillanata, amikor a kormánypártok képviselői az október 1jei választások eredményét mintegy lesöpörve a politika színpad áról, leváltották a népet. (Derültség az MSZP soraiban.) Pénteken az is kiderült, miért zárkóztak fel önök ilyen gyorsan és egységesen. Nos, azért, mert az október 1jei választási eredményt alaposan értékelve, önöknél is kijött az eredmény: ha országgyűlé si választások lettek volna nyolc nappal ezelőtt, akkor most a polgári pártszövetség közel 300 képviselője ülhetne itt bent a parlamentben (Moraj az MSZP soraiban. - Közbeszólások ugyanonnan: De nem ez történt! - Zaj. - Az elnök csenget.) , miközben önöknek 28 százalék sem jutna. Hát ezért váltották le rekordgyorsasággal a népet, és erősítették meg tisztségében a kormányt! S míg pénteken nagygyűlésen álltunk ki az alkotmányos demokrácia védelméért (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Hangok az MSZP sora iból: Ó! - Zaj.) , addig szombaton az MSZP választmányában már lábbal tiporták hazánk alkotmányát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) Ahogy az őszödi fiaskó után önök annyiszor fogalmazták, lehetett a stílusban kifogásolnivaló, de mindez csak azért vol t, mert egymás között köntörfalazás nélkül, őszintén beszéltek; és beszéltek
