Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 17 (22. szám) - „Új Magyarország fejlesztési terv” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DE BLASIO ANTONIO
519 beruházások és a munka szempontjából, a növekedést szolgá ló tudás és innováció fejlesztése, valamint több és jobb munkahely. Sajnálatos, hogy ez a három prioritás nem kézzelfogható az Új Magyarország fejlesztési tervben, nem látszik, hogy ezek lennének a legfontosabb fejlesztési célok. Hol vannak a gazdaság felp örgetésének eszközei? Hogyan lehetne a régiókat vonzóbbá tenni a beruházások szempontjából? Hol van a több munkahely? Brüsszelből is tisztán látszik azonban, hogy az EU tíz legelmaradottabb, legszegényebb régiója között három magyar régió is szerepel, ráad ásul ezek a régiók az egy főre eső GDP tekintetében statisztikailag nem fejlődtek az elmúlt években. Az elmúlt évek fejlődése kizárólag a lényegesen jobb rajthelyzetből induló régiók kiváltsága volt. A területfejlesztési politika éppen arra irányul, hogy m ind a fejlett, mind a fejletlen régiók elérjék az uniós átlagot. Most adott erre a történelmi lehetőség az uniós források segítségével. A közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló határozat egyértelműen megfogalmazza a felelősségteljes kormányzás követe lményét is, amely az Európai Unió számára azt jelenti, hogy az uniós támogatások valóban Magyarország fejlődését szolgálják, ne pedig a Szocialista Párt gazdagodását, mint ahogy arra legutóbb Lamperth Mónika miniszter asszony ígéretet tett. Az Európai Parl amentben és az uniós intézményekben sokan megdöbbenten és értetlenséggel fogadták a miniszter kijelentésének a hírét, ami nem csupán Magyarország hitelét veszélyezteti az Európai Unióban, hanem az európai szellemiség magyarországi megvalósulását is, mely s zerint uniós pénzek a kohéziót, a magyar polgárok felzárkóztatását kell hogy szolgálják, a demokrácia és az átláthatóság alapelveinek érvényesülése útján. Az Európai Unió egyik legsikeresebb programja a határon átívelő együttműködések, hiszen lebontja a ha tárokat, a közös Európát közelebb hozza az állampolgárokhoz. Legfőbb célkitűzése, hogy integrálja azokat a nemzeti határok által elválasztott térségeket, melyek közös megoldást igénylő közös problémákkal szembesülnek. Mi sem lenne kézenfekvőbb ennél, hisze n a határ másik oldalán is sokszor magyar településekkel kellene együttműködni. Megmagyarázhatatlan ezért, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervből miért hiányzik teljes egészében egy egységes Kárpátmedencei fejlesztési elképzelés, hogyan lehetséges a Kárpátmedencei gazdasági övezetben rejlő növekedési lehetőségek ilyen módon való elszalasztása. A Brüsszelben elfogadott európai stratégia egyértelműen a gazdaság egyik fő alappillérének tekinti az egészséget is. Az öregedő társadalom és a népesség rossz egészségi állapota megkívánja, hogy az Unió lépéseket tegyen annak érdekében, hogy növekedjen a munkavállalók egészségesen eltöltött éveinek száma, és a gazdasághoz való hozzájárulásuk minél tovább fennmaradjon. Az előttünk lévő Új Magyarország fejlesztési tervben nemhogy ilyen stratégiai hangsúlyt nem kap az egészségfejlesztés, hanem még másodlagos szerepet sem tölt be, jelentéktelen töltelék csupán a szövegben. Az egészségügy átalakításának kaotikus elképzelései helyett Magyarországnak egy egészségközpont ú fejlesztési stratégiára lenne szüksége. További alapvető problémája a fejlesztési tervnek az “Európa kulturális fővárosa - 2010” program, amely nem pécsi, hanem magyar ügy; ezért annak is kellene kezelni. A déldunántúli regionális operatív programot csa k 16 milliárd forinttal emeli meg a terv, amely azonban nem fedezi a költségeket, hiszen közel 35 milliárdot tesznek ki ezek a költségek. Felmerül a kérdés, hogy nevesítve vane az Európa kulturális fővárosa program fejlesztése az ágazati programokban, vag y egy nemzeti programért regionális szinteken kell megküzdeni, csökkentve ezzel a régió többi fejlesztési lehetőségét. Kérem a kormányt, hogy nemzeti ügyként kezelje az Európa kulturális fővárosa programot, és ne teremtsen olyan állapotot, mellyel ez a pro gram ellentéteket szül a régióban. Az Európai Parlamentben minden magyar politikus azért küzd 2009ig és nem 2008ig, ahogy ezt miniszterelnök úr tudni véli , hogy Magyarország minél több uniós forráshoz jusson, amit a számunkra leglényegesebb célokra köl thetünk. A magyar belpolitikai események híre a sajtón keresztül eljut Brüsszelbe is, ezért külföldi kollégáink kérdéseire gyakran reagálnunk kell.
