Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 17 (22. szám) - „Új Magyarország fejlesztési terv” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
510 hanem a kedvezményezett vállalkozások visszafizetésével folyamatosan újra feltöltődik. Remélem, lesz rá lehetőség, hogy ezt az operatív programok kidolgozásánál részletesen is megbeszéljük. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megado m a szót Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszonynak, a szocialista frakcióból; őt majd Tállai András követi, a Fideszfrakcióból. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hátrányos helyzetű térsé gek fejlesztéséről szeretnék pár gondolatot elmondani az Új Magyarország fejlesztési terv tükrében. A régiók és a térségek közötti jelentős fejlettségbeli különbségek elismertették az Európai Unióval a kohéziós politika minden eddiginél nagyobb szükségessé gét. Ennek köszönhetően a területi kiegyenlítődés egyik fő prioritásként jelenik meg az Új Magyarország fejlesztési tervben is. A fő célok egyike, hogy a leghátrányosabb térségekben a felzárkóztatást, a növekedést, a területi kiegyenlítést elősegítse, a me glévő társadalmigazdasági különbségeket csökkentse. Értem és tökéletesen átérzem miniszterelnök úr és Szabó képviselőtársam dilemmáját, hiszen megállapíthatjuk, hogy egy ország versenyképességének javítását hosszú távon gátolja, ha a fejlődés nem a terüle ti és társadalmi kohézió szempontjait figyelembe véve zajlik, ezért nem lehet tisztán az ország erősségeire alapozott fejlesztési stratégiát megvalósítani. Ma Magyarországon a területfejlesztési politika egyik legfontosabb feladata - azt hiszem, mindnyájun k véleményével megegyezően - az ország kiegyensúlyozott fejlődésének a biztosítása. E fejlesztési körben egyfelől biztosítani kell, hogy a fejlesztések a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg, másfelől pedig minden eszközzel mérsékelni szükséges a terül eti leszakadást. Mi is jellemzi ezeket a hátrányos helyzetű térségeket? Ezeket a különösen rossz elérhetőségi viszonyok mellett a népesség kedvezőtlen kor- és képzettségi összetétele, a rossz gazdasági szerkezet, az erőforrások minden tekintetben érvényes szűkössége jellemzi. A leszakadó térségek egy része mára egybefüggő övezetté vált, ahol a saját erőből való előrelépés esélyei radikálisan lecsökkentek. Mivel a hátrányos helyzetű térségekben az országosan is jelentkező problémák koncentráltan vannak jelen , e térségek fejlesztése speciális, fokozott figyelmet igényel. Speciális megközelítést és fokozott figyelmet - szeretném ezt hangsúlyozni. Az Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi vitája lehetővé tette, hogy a társadalmi szervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek, köztestületek, intézmények, egyházak megfogalmazzák és egyben javasolják a felzárkózással kapcsolatos elképzeléseiket. Így történt ez például a déldunántúli régióban is, hiszen a regionális fejlesztési tanács maga fogalmazta meg és jav asolta, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségek komplex felzárkóztatása hangsúlyosan jelenjen meg az Új Magyarország fejlesztési tervben. A terv ma már tartalmazza ennek a lehetőségét, Az európai szociális, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a regionális fejlesztési alapok forrásai koncentrációjával komplex és integrált felzárkóztatási programok kidolgozására nyílik lehetőség, és ezzel együtt lehetőség lesz a leszakadó térségek kiemelt támogatására. A komplexitás a hátrányos helyzetű térségek es etében elsődlegesen, de nem kizárólagosan a foglalkoztatás problémájának a megoldását teszi szükségessé, mint arról már több képviselőtársam is szólt. Ez nemcsak a munkahelyek létrehozásának a támogatását jelenti, hanem speciális oktatási, képzési, kompete nciafejlesztési programok megvalósításával az ott élők foglalkoztatási esélyei is jelentős mértékben növekedhetnek. A programok lehetővé teszik az iskolák térségi funkciójának megerősítését, a már eddig is sikeres közmunkaprogramok folytatását és a szociál is és egészségügyi szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítását. (14.10) Ez nagyon lényeges, hiszen a déldunántúli régióban is strukturális átalakulásra van szükség. A megközelíthetőség rossz minősége, illetőleg részbeni hiánya a tőkeberuházás szintjét alacsonyan
