Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 17 (22. szám) - „Új Magyarország fejlesztési terv” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP):
496 Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr beszédében a tudás t nevezte meg mint azt az erőforrást, amelyet jól használva Magyarország felzárkózhat, az Új Magyarország fejlesztési terv éppen ezért a tudástőke kihasználására épül. Szegeden az elmúlt években olyan fejlesztéseket hajtottunk végre, amelyek felkészítették a várost erre a szerepre: autópályát, utakat, csatornákat építettünk, iskolákat, panelházakat, kórházakat újítottunk fel, és elindítottuk az önök előtt is ismert Biopoliszprogramot, amely a Szegedi Egyetem, kutatóközpontok tudásbázisára épülve teljesen ú j fejlődési irányba indította el a várost. Az Új Magyarország fejlesztési terv egyik leghangsúlyosabb pontja a hét magyarországi tudásközpont, tudáspólus megteremtése: Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Veszprém, Székesfehérvár és Budapest kijelölése e rre a feladatra. A cél ugyanis az, hogy Magyarország a világ egyik innovációs központjává váljon, mert ma a világot, a nemzetek gazdaságát az innováció mozgatja, az innováció teremt munkahelyeket, az innováció generálja a növekedést. Az innováció által gen erált növekedés révén érhetjük el azt, amiről a politika több mint 15 éve beszél, megerősíthetjük a vidék megtartóerejét, megállíthatjuk, sőt talán vissza is fordíthatjuk az értelmiség, a tudósok, a kutatók külföldre vándorlását, az agyelszívást. És a máso dik előnye a pólusprogramnak, a regionális tudásközpontok kijelölésének, hogy esélyt adnak a kis- és középes vállalkozások számára, méretükből fakadó rugalmasságuknak köszönhetően ugyanis a kkvk azok, amelyek a leginkább kihasználhatják az innovációban re jlő gazdasági potenciált. Flexibilitás és adaptivitás – ez az a két tulajdonság, amely alkalmassá teszi a kis- és közepes vállalatokat arra, hogy a tudásközpontokban termelődő ötleteket, találmányokat gazdaságilag is tudják hasznosítani. És ha megteremtődi k az innováció és a kis- és közepes vállalatok közötti kapcsolat, ha a tudásközpontok együttműködnek az adott régió üzleti életének szereplőivel, akkor a foglalkoztatás is nőhet, és csökkenhet a munkanélküliség. Szeged polgármestereként az elmúlt években t ucatnyi olyan üzletemberrel ismerkedtem meg, akik ma még egy kisvállalkozást vezetnek, de amely vállalkozásban benne van az országos, sőt a nemzetközi siker lehetősége is, hiszen mindannyian az innovációra építették fel vállalatuk, vállalkozásuk jövőjét. N e felejtsük el, hogy napjainkban garázsokból nőnek ki világcégek. Az Új Magyarország fejlesztési program tudáspólusprogramja éppen ezért meggyőződésünk és eddigi tapasztalataink szerint a kisvállalkozások számára teremt lehetősé get. Szegeden a Biopoliszprogram keretében már eddig 16 úgynevezett spinoff cég jött létre, megteremtve a kutatásfejlesztési eredmények gazdasági hasznosításának eredményeit. De nem elég arról beszélnünk, hogy a tervnek az a célja, hogy lehetőleg minden kinek legyen munkája, mert nem mindegy a jövőben, és nem mindegy Magyarország versenyképessége számára, hogy milyen ez a munka. Én abban hiszek, hogy Magyarország számára a tudásgazdaság, a magas hozzáadott értéket teremtő munka jelenti a jövőt, nem pedig a bérmunka. A mi felelősségünk, hogy Magyarországot Európa bérmunkásából a világ tudásmunkásává tegyük. A tudáspólusok révén a magyar kis- és közepes vállalatok versenyképessége javul, bekapcsolódhatnak az uniós piacba, javul beszállítói képességük a nagyv állalatok irányába. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindehhez persze szükség van arra, hogy a kutatásfejlesztésre szánt összegek a jövőben kiszámítható mértékben növekedjenek. A program szerint négy év alatt 40 százalékkal emelkedik a K+F ráfordítás, amiből re ményeink szerint egyre inkább kiveszi a részét a versenyszféra is. (13.00) Összefoglalva tehát: az Új Magyarország fejlesztési terv által kínált vízió és program azt ígéri az ország számára, hogy a létrejövő tudásközpontokban a növekvő kutatásfejlesztési pénzeknek köszönhetően olyan ötletek, termékek és szolgáltatások születnek, amelyeket a magyar gazdaság anyagi haszonná ültethet át, és ez vezethet az ország versenyképességének javulásához. Az elmúlt években Szegeden és a többi pólusvárosban megalapoztuk ezt a programot, felismerve a szoros együttműködéssel a régióközpontok, városok, a magyarországi nagyvárosok felelősségét. Ez
