Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 16 (21. szám) - Dr. Pósán László (Fidesz) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Felelős-e a felelőtlenségért, avagy ön is érti-e már, miért mondta a miniszterelnök 'Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna'?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
374 Miniszter úr, milyen érdeke fűződik önnek, önöknek ahhoz, hogy egy ilyen személyt hivatalban tartsanak, aki így gazdálkodik a közpénzekkel? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszön öm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Kóka János miniszter úrnak. DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyre nagyobb aggodalommal figyelem, ahogy az ellenzék retorikai készletébe n a fröcsögő indulatok, a csúsztatások mellett gyakorlatilag folyamatosan visszatérő eszköz a személyeskedés is. (Moraj az ellenzék soraiban.) Engedje meg, hogy ezekre a kérdésekre ne térjek ki, és a politikai eszköztár részének tekintsem, hanem arról besz éljek, ami a kérdés érdemi része, hogy tulajdonképpen hogyan kívánjuk finanszírozni a magyarországi kutatásfejlesztést. Tudjuk azt, hogy az ön által érintett hivatal 2005ben az Oktatási Minisztérium fennhatósága alá tartozott. Ennek ellenére, tekintettel arra, hogy az új kormányban a gazdasági és közlekedési miniszter kapta meg ezt a feladatot, ezért válaszolok én. A 2005. évi zárszámadás kapcsán az Állami Számvevőszék észrevételeket tett a hivatal működésével kapcsolatban. Ezeket az észrevételeket maradé ktalanul megfontoljuk, és az átadásátvétel során a jövő tervezésénél figyelembe fogjuk venni. A kiküszöbölésükre intézkedési tervet készítünk, hiszen abban a tekintetben egyező az álláspontunk, hogy felelősséggel tartozunk az adófizető állampolgároknak mi nden egyes befizetett forintjukért, és minden egyes közpénzből finanszírozott tevékenység esetében jogos igény az átláthatóság és az elszámoltathatóság. Ezt a követelményt egységesen kívánjuk érvényesíteni nemcsak az ön által említett hivatal, hanem valame nnyi, a minisztérium alá tartozó intézmény tekintetében. Az ÁSZmegállapításokkal kapcsolatban most folyik az a belső elemző munka, amelynek rövid távú célja egy cselekvési terv elkészítése, a hiányosságokat megszüntetjük, további hiányosságok kialakulásán ak a megelőzését pedig szintén elősegítjük. A leltár készül. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal egyébiránt a munka 2004es megkezdése óta egy egészen új szemléletmódot képvisel, amelynek középpontjában a gazdasági versenyképesség és a vállalati inn ováció áll. Új és hasznos kezdeményezések sora, mint például a regionális egyetemi tudásközpontok, például a Jedlikprogram és a innováció humán erőforrásait támogató mobilitási programok, például a Polányi- és Övegesprogramok jellemzik. Az NKTH 2005ben indított olyan pályázatot, az Irinyipályázatot, amely az egyéni feltalálók ötleteinek hasznosítását és az ezzel kapcsolatos vállalkozásalapítást segíti. Létrehozta a regionális innovációs ügynökségeket, és ezen keresztül sikeres regionális innovációs prog ramokat működtet. Ilyenek például a Baross, illetve az Innocsekprogramok. A versenyen és az állandó megmérettetésen alapuló piac közeli szemléletmód sok korábbi beidegződést és érdeket sért, ezért nem véletlen, hogy a hivatalt szinte létrejötte óta támad ások érik. Különösen előnyösek az NKTH pályázatai a mikro- és kisvállalkozók számára, amely vállalkozások a gazdasági programunk középpontjában vannak. A jövőt illetően az Országgyűlés elé kerül egy olyan törvénymódosítá si javaslat, amely felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásaira vonatkozó döntésre. A hatályos törvény szerint ugyanis erre nincs joga. A törvénymódosítással az a célunk, hogy ez az újabb ellenőr zési szint erősítse a kontrollt, és átláthatóságot teremtsen még fokozottabban a közpénzek kezelése és felhasználása tekintetében. Hangsúlyozni szeretném végezetül még egyszer, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik kiemelt célja, hogy a magyar gazdaságot a lehető legtöbb szakterületen a hatékonyan működő innovációs értéklánc jellemezze. Ennek érdekében mindent megteszünk az innovációt támogató intézményrendszer hatékony és átlátható működéséért.
