Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 16 (21. szám) - Karsai Péter (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Kívánja-e módosítani a szaktárca a kedvezőtlen adottságú területekről szóló 137/2004. számú FVM-rendeletet?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARSAI PÉTER (MDF):
367 rendeletet. Amennyiben erre nincs mód, úgy milyen forrásból pótolható a Tolna megyeieket sújtó gazdasági hátrány? Tiszte lettel várom válaszát. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Gráf József miniszter úrnak. Öné a szó, miniszter úr. GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Elnök Úr! Tisztelt K épviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném azt mondani, hogy az ön által és a tagozat által felsorolt települések besorolásával és azzal, hogy kedvezőtlen adottságúak, teljes mértékig egyetértek. Ez indokolt. A problémát és a gondot az okozza, hogy a 2004ben véglegesített elhatárolás és lehatárolás - az ön által is idézett EUs rendelet alapján és ez alapján a magyar rendelet létrehozásában - az eddigi magyarországi gyakorlattal szakított, új szempontokat hozott be a minősítésbe. A mi eddigi besorolás unk az ország elmaradott térségeinek felzárkóztatását tűzte ki célul - ez a ’96os területfejlesztési rendelet , amelyeknek a kijelölése nemzeti hatáskörbe tartozott. (15.10) Törvényszerűen az elmaradott térség a gazdasági okokon és problémákon kívül még jó néhány szociális és egyéb problémát is felvetett, és a kijelöléskor segítette, hogy minél több térség kerüljön ebbe a kategóriába. Ezzel szemben az Európa tanácsi rendelet már nem összefüggő térségekről, hanem sokszor egymástól elkülönülő, szigetszerűen elhelyezkedő, kedvezőtlen adottságú agrárterületekről szól, amelyek kijelölését hazánknak is az Unió vonatkozó irányelvei szerint kellett elvégezni. Már leszögeztem egy előző válaszomban is, hogy Magyarország számára és az elmaradott térségek számára, szá munkra ez a típusú besorolás hátrányos, ahogy például ennek egy nagyon jó értékét és használható értékét, az aranykoronabesorolást nem veszik figyelembe. Mivel ez 2004es besorolás, a miniszterségem első napjaitól az Európai Unióban következetesen képvise lem azt, hogy meg kell változtatni ezt a besorolási rendszert, reálisabbá és igazságosabbá kell tenni. Ezért erre többszöri magyar és néhány más ország kezdeményezésére az Unió lehetőséget is adott, készítjük az új besorolási lehetőséget, de a szokásos nag yvonalúságával 2010 legkésőbbi határidőig fogja ezeket a besorolásokat megváltoztatni. Én bízom abban, hogy ez a legvégső határidő, és nekünk nem ezt kell megcéloznunk, hanem a lehető legkorábbi megváltoztatást. Egyébként ez a 19. cikkely alapvetően azonos , homogén területeket, alacsony hozamú, nehezen művelhető, az átlagosnál alacsonyabb bruttó termelési értéket biztosító, alacsony népsűrűségű és magas mezőgazdasági foglalkoztatottságú szempontokat vesz figyelembe, és ez körülbelül 400 ezer hektár Magyaror szágon, ami az összes terület 6,3 százalékát teszik ki; az ország területének ez csak 4,25 százaléka. A 20. cikkely pedig alapvetően a különleges talajadottságok hátrányait veszi figyelembe. Azt mondja ki, hogy négy extrém talajminőségből, mint a sótartalo m, a savanyúság, a vízgazdálkodás vagy a fizikai jellemzőkből legalább kettővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ebbe a besorolásba kerüljön. Ez olyan 480 ezer hektáros területet jelent. Azt gondolom, hogy az önök felvetése teljes egészében jogos, a magyar ag rárkormányzatnak kötelessége mindent megtenni azért, hogy az európai uniós besorolást meg tudjuk változtatni. Számításainkat, javaslatainkat elkészítettük, és 2010 előtt, egy minél korábbi határidőben szeretnénk ezen változtatni. Rajtunk nem fog múlni, min dent megteszünk azért, hogy ezt végre tudjuk hajtani. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Miniszter úr, köszönöm. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a választ. KARSAI PÉTER (MDF) :
