Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 16 (21. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
347 forint os túligény jelentkezik a minisztériumok részéről, és körülbelül 30 milliárdot lehet ezekből a túligényekből kielégíteni, akkor mindenkinek tudni kell, hogy nem a kormány pénzét osztogatjuk, hanem az állampolgárok adóforintjairól beszélünk, és ezért kutya kötelességünk a kormányoldalon elsősorban, de ha az ellenzéki oldalról ehhez majd a frakcióvezető urak megkérik az itt jelen nem lévő képviselők segítségét is, akkor várjuk a jó ötleteket, hogy hogyan lehet ezt a leghatékonyabban fölhasználni. Én úgy gondo lom, hogy manapság kicsit sokat beszélünk a reformokról, holott én azt hiszem, hogy ezek a reformok vagy ezeknek a döntő hányada nem más, mint visszatérés egy normális működéshez. Ha az oktatás szempontjából csak azt nézem, hogy állami támogatással az adóf izetők pénzéből képeztünk egy csomó olyan diplomást, akikre semmi szükség nem volt az országban, és nem képeztünk olyanokat, akikre egyébként szükség lett volna, ha ezt kiigazítjuk, akkor az nem egy különösebb reform, az visszatérés egy normális működésre, mert egy normális ország olyan diplomákat ad a hallgatók kezébe, amivel később el tudnak helyezkedni, és az ország érdekében hasznos munkát tudnak végezni. Ha arról beszélünk, hogy nyugdíjreformot akarunk csinálni, akkor nem azzal kell riogatni az emberek et, hogy meg akarjuk emelni a 62 éves nyugdíjkorhatárt. De ugye, az sem teljesen természetes, hogy ha egy országban 62 év a nyugdíjkorhatár, akkor a nyugdíjba vonulók összesen 4 százaléka van, aki úgy megy nyugdíjba, hogy eléri a 62 évet, és 96 százaléka k orábban? A tényleges nyugdíjba vonulás átlagidőpontja 53 év. Ezt az 53 év és 62 év közötti különbözetet pedig a többi adófizető polgár pénzéből kell kifizetnünk. Ha az egészségügyről beszélünk, akkor vissza kell gondolni, és tudom, hogy ellenzéki képviselő társaim, még talán a két frakcióvezető úr is gyakran mondogatja, hogy ne beszéljünk az elmúlt 16 évről. De kénytelen vagyok az elmúlt 16 évről beszélni, és felelősként is - mert én mind a 16 év alatt itt ültem ebben a parlamentben - láttam, hogy az egészsé gügyben két nagyon jellegzetes tevékenysége volt a mindenkori parlamentnek. Egyik, hogy kormánytól függetlenül megpróbált több pénzt a változatlan formájú egészségügybe belepumpálni, a másik pedig az, hogy különböző orvos- és területi lobbik olyan fejleszt éseket kényszerítettek ki a mindenkori kormányból, amire semmi szükség nem volt. Ezért jött létre az az egészségügyi ellátórendszer, ami ma óriási különbségeket tartalmaz attól függően, hogy valaki Szabolcsban lakik vagy Budapestben. Ezért azt gondolom az egészségügyről is, hogy ha azt mondjuk, hogy normális, egyforma, azonos ellátást akarunk biztosítani minden állampolgárnak, függetlenül attól, hogy hol lakik, ez nem egy különösebben nagy reform, ez a normális élet helyreállítása. Ha azt mondjuk, hogy az k apjon ellátást az állampolgári jogon járó ellátásokon kívül, aki egyébként befizeti a járulékot, és aki nem fizeti be, az fizesse meg az egészségügyet teljes mértékben, ez nem egy különösebben nagy reform, ez egy normális, alapvető működéshez való visszaté rés. Ezért én nagyon kérem a parlament valamennyi képviselőjét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy a normális helyzet helyreállítási munkájában dolgozzunk együtt, és legyünk együtt sikeresek. (Taps a kormánypártok soraib an.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. (Közbeszólások a KDNP soraiban helyet foglaló dr. Géczi József Alajos felé. - Derültség.) Viszontválaszra a miniszterelnök urat illeti a szó. Miniszterelnök úr! GYURCSÁ NY FERENC miniszterelnök : Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Parlament! Hölgyeim és Uraim! Csáky András képviselő úr a Magyar Demokrata Fórum nevében arra emlékeztetett, hogy ha egy vállalkozás, egy gazdasági társaság nincsen túl jó bőrben, és ott rendet kell tenni, őszerinte ott sem úgy kezdődik a rendberakás folyamata, hogy pénzt vonunk ki egy ilyen vállalkozásból.
