Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. december 5 (41. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
3139 Tisz telt országgyűlési Képviselők! A vitában többen megfogalmazták, hogy szükség van a kiigazítási programra. Azért láttunk hozzá a reformokhoz, az államháztartás nagy rendszereinek az átalakításához, vagyis a modernizációhoz az állami szférában, hogy a helyze tet orvosoljuk, hogy a gazdaság fenntartható pályára állhasson, hogy a gyorsabb növekedési periódusok ne járjanak törvényszerűen együtt egyensúlyvesztéssel. Néhány szót szólnék az adósságmutatókról. Gondolom, tudják, attól az adósság nem változik, hogy mil yen módszertant alkalmazunk mérésére. A lényeg az, hogy a módszertan alapján következesen több évre mutassuk ki az adatokat. Ezt tettük. Mivel az Európai Unió Magyarországnak lehetővé tette, hogy a magánnyugdíjpénztárakat a kormányzati szektor részeként te kintse, így ezzel korrigáltuk a bruttó hozzáadottértékarányos adósságot. Ez azonban nem úgy történt, hogy a módszertant eltitkoltuk volna, sőt a korrekciós tényező is ismert volt konkrét értékében, hiszen ezt a Pénzügyminisztérium is, valamint az Eurostat is rendszeresen közölte. Módszertani változás, hogy a szeptemberi és a decemberi konvergenciaprogramban a magánnyugdíjpénztárak kikerültek a kormányzati szektorból, a pénzügyi szektorban szerepelnek, és ennek megfelelően korrekciós hatásuk nem jelentkezik az adósságszámokban. Lehet, hogy a képviselőtársaim egy része előtt nem ismeretes, de eltérő tartalom alapján különböző államadósságmutatók léteznek. Szakemberek számára mindig is egyértelmű volt, hogy például mit tartalmaz a maastrichti államadósságmut ató vagy mi a tartalma a központi költségvetés adósságának. Most, hogy a politikai vita ilyen szakmai területre is kiterjed, mint az államadósság alakulása, szükségesnek láttuk a különböző kategóriákat, az adósságmutatók tartalmát az államháztartási törvén yben is szabályozni. Már a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítási csomag expozéjában szóltam arról, hogy be kívánjuk vezetni az államháztartás három központi alrendszerének konszolidált adósságát mérő államadósság fogalmat, az önkormányzati al rendszerrel együtt a konszolidált államháztartási adósság fogalmat és az Európai Unió statisztikai módszertana alapján számított, úgynevezett maastrichti adósságmutatót, amely a teljes kormányzati szektor konszolidált adósságát méri. Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, szükséges tisztázni néhány adatot az európai uniós költségvetési kapcsolatainkról is. A 20072013 közötti uniós középtávú költségvetés alapján Magyarország folyó áron számítva körülbelül 8000 milliárd forint fejlesztési jellegű támogatás igényb evételére jogosult. Ezen kívül a hazai költségvetésben meg nem jelenő agrártámogatások összege több mint 2200 milliárd forintra tehető. Magyarország jelenleg kalkulált hozzájárulása az Unió költségvetéséhez ez alatt a hét év alatt mintegy 1700 milliárd for int. Kedvezményezetti pozíciónk tehát egyértelmű. A 2007. évi költségvetési törvényjavaslat tartalmazza mindazt a központi költségvetési forrást, amely a jövőre megnyíló, illetve a 20042006 közötti időszakból rendelkezésre álló uniós források igénybevétel éhez szükséges. Örömmel vettem, hogy e tekintetben nincs vita a parlamenti pártok között. Az ugyanakkor mindannyiunk érdeke, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat mielőbb igénybe vegyük, a hazai támogatásokkal pedig még meglévő indokolatlan párhuzamos ságokat megszüntessük. Ezért kell, hogy az önkormányzatok a jövőben a hazai finanszírozású címzett és céltámogatások helyett döntően az Unió által finanszírozott programok rendszerében valósítsák meg beruházásaikat. Tisztelt Országgyűlés! Ismételten ki kel l térnem néhány mondat erejéig arra a sok kritikát ért felvetésre, hogy miként szolgálja a 2007. évi költségvetés a munkahelyek létrejöttét. A konvergenciaprogramban a kormány azzal számol, hogy az elkövetkező két esztendőben nem növekszik a foglalkoztatot tak létszáma érdemben, tekintettel a költségvetési szféra méretének csökkentésére. Emellett viszont a versenyszektor bővülő munkaerőigénye várhatóan kompenzálni tudja ezt a létszámfogyást. 2009től a gazdasági növekedés gyorsulását követően a foglalkoztato ttak száma már érzékelhetően növekedhet. A foglalkoztatási célú támogatások pénzügyi kerete és palettája jövőre is bővül. A hagyományos aktív eszközök előirányzata az ideivel azonos szinten
