Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. december 4 (40. szám) - A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
3087 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELN ÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/1300. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/1300/24. szám on kapták kézhez. Indítványozom, hogy a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú volt a döntés, így megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítv ányomat elfogadta. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 133. pontjaira. Kérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. Aki igen, kérem, gombnyomással jelezze! (Nem érkezik jelzés.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő. Így a részletes vitát most lezárom. T isztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti államtitkár úrnak, aki zárszavában válaszolni kíván az előző törvényjavaslat vitájában eddig elhangzottakra is. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagy örömmel tölt el a törvényjavaslatok fogadtatása. Mind a bizottságok részéről, mind a plenáris ülésen megerősítést nyert, hogy e törvények megalkotá sa hazánk alapvető érdeke, amellyel a parlamenti patkóban ülő valamennyi frakció tagjai egyetértettek. Mi ez az alapvető érdek? A törvényjavaslatok hazánk fejlődése szempontjából kiemelkedő társadalmi, gazdasági jelentőségű kérdést, a migráció területét sz abályozták újra. (20.40) Az új szabályozás elsődleges célja: az európai uniós vívmányok iránti elkötelezettségünk jegyében a jogharmonizáció. E körben rendkívüli jelentőségű, hogy a jogharmonizáció tárgya az Európai Unió egyik fundamentuma, a négy szabadsá g egyike, a személyek szabad mozgása. Ahogy az általános vitában is elhangzott, a közeljövő egyik legfontosabb prioritása a teljes jogú schengeni tagság, amelyről, megjegyzem, holnap délelőtt lényeges döntés születik Brüsszelben. A kormány az összes elképz elhető fórumon mindent megtesz a 2007. októberi csatlakozás érdekében. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy az Európai Unió hazánk schengeni érettségét kiemelkedőnek értékelte. Ezt jelzi, hogy a schengeni térség előszobájában várakozó új tagállamok köz ül egyedül a Magyar Köztársaság az, ahol az Unió nem látta szükségét az utóellenőrzésnek, az úgynevezett záró monitoringnak. Az érettségi vizsga tehát jól sikerült, a sikeres felvételihez azonban további erőfeszítéseket kell tennünk. A törvényjavaslatok en nek jegyében készültek, és elfogadásuk esetén az Országgyűlés ismét jelezné hazánk elkötelezettségét és alkalmasságát a teljes jogú schengeni tagságra. Térségünkben azonban sajnos több ország nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy a schengeni klub része se legyen. Ezeknek az országoknak az állampolgárai nem elhanyagolható számban magyar nemzetiségűek, akikért a Magyar Köztársaság mindenkori kormánya alkotmányos felelősséggel tartozik. A két törvényjavaslat fenntartja az elmúlt évek nemzetpolitikai vívmány ait, és új elemekkel gazdagítja azt, biztosítva például a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja uniós polgárokéval azonos szabad mozgását és tartózkodását. A Magyar Köztársaság alkotmánya alapján a törvényjavaslatok által s zabályozni kívánt terület kiemelkedő fontosságú, ezért annak szabályozása minősített többségben megnyilvánuló, széles konszenzust igényel.
