Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. december 4 (40. szám) - Pokorni Zoltán (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Pénzzé tehető-e Jókai Mór öröksége?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
3006 Miniszter úr, igaze, hogy önök vagy a kormány árul ja Jókai Mór egykori kertjét? Emlékszünk még, vagy nem emlékszünk, de tudható, 1853ban vette ezt az akkor elhagyott kőbányát Jókai Mór. A saját kezével ültette a fákat, hozta létre azt a présházat, amelynek a része még most is látható, megvan. Számtalan o sztály, iskolai osztály látogatja ezeket. Egyébként a Petőfi Irodalmi Múzeum, Jókai szobája mind a mai napig ott van. Azt gondolom, a múltat nemhogy eltörölni nem szabad, megtagadni sem, eladni pedig végképp nem lehet. Nem kövekhez ragaszkodunk, hanem ahho z a kultúrához ragaszkodunk (Kuncze Gábor közbeszól.) , tisztelt Kuncze Gábor, amely ma még összeköt bennünket, többek között még minket is. (Kuncze Gábor: Én olvasni szoktam.) Az, hogy ön tudja, ki Baradlay, ki Tímár Mihály (Kuncze Gábor: Én olvasom.) , és hogy még akár fejből tudunk idézni Arany Jánost és Petőfit, na ez az, ami bennünket, magyarokat mindenféle politikai megosztottság ellenére talán még összeköt. (Dr. Géczi József Alajos: Úgy van!) Ezt becsüljük meg, és ezért ne tegyük pénzzé a Jókaikertet. Miniszter úr, egy egyszerű kérdésem van önhöz: eladjáke a Jókaikertet, vagy sem? Várom a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Csak jelzem, hogy a képviselő úr nem szó szerint azt mondta el, ami az in terpellációban leírásra került. (Pokorni Zoltán: Így van! - Kuncze Gábor: Ezek ilyenek! - Derültség a kormánypárti padsorokból. - Font Sándor: Botka László sem úgy mondta!) Ezt csak azért mondtam, mert éppen '98 és 2002 között született egy ügyrendi bizott sági állásfoglalás, amely külön erre hívja fel a figyelmet. Kérem, hogy ezt azért vegyék figyelembe. (Font Sándor: Botka László sem szó szerint mondta! Ő is fejből mondta!) Tisztelt Képviselőtársaim! Visszautasítom Font Sándor urat, aki folytonosan kritizá lja az elnök munkáját. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Ezt megteheti, és ha önnek problémái vannak, forduljon az ügyrendi bizottsághoz. A bekiabálásait visszautasítom, képviselő úr! (Moraj az ellenzéki pártok soraiból.) A miniszter urat illeti a válasz, önöktől pedig figyelmet kérek. DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy elöljáróban tájékoztassam, hogy a Költő utcai ingatlan, amelyről ön beszél, v édett természeti terület. Nincs arról tudomásom, hogy bárki is értékesíteni akarná. Nem is kerülhet sor az értékesítésre, mivel az állam tulajdonában lévő védett természeti területek elidegenítéséhez vagy ingyenes önkormányzati tulajdonba adásához a környe zetvédelmi és vízügyi miniszter hozzájárulása szükséges. Ilyen megkeresést nem kaptam. De ha kapnék, akkor sem támogatnám. (Taps.) A képviselő úr ugyanakkor bizonyára tudja azt is, hogy egy védett természeti területen nem építhető lakópark, és más olyan te vékenység sem végezhető, amely a védettség céljaival ellentétes, akkor sem, ha történetesen magántulajdonban lenne. De a Jókaikert nem egyszerűen egy körülbelül háromhektáros kiterjedésű, beépítésre váró telek, hanem egy védett természeti terület, olyan, mint, mondjuk, a Sashegy vagy olyan, mint a Virányos úti mogyorófák - hogy az ön kerületéből mondjak példát , vagy olyan, mint a Szemlőhegyibarlang, vagy kulturális szempontból olyan, mint a Bartók Béla Emlékház, vagy a Bajor Gizi Emlékmúzeum. Ezeknek n em szükséges magánkézben lennie. A Jókaikert az ingatlannyilvántartásban több helyrajzi számon szerepel. Megoszlanak a kezelői és tulajdonosi jogai, és a fenti ingatlanokban korábban a tárca természetvédelmi hivatala és szervezeti egységei kerültek elhel yezésre, azonban ebben az esztendőben a minisztérium kisebbedésével ezeknek is hely jutott a Fő utcai központi irodaházban, és kiköltöztek az épületből. Ami a kert jövőjét illeti, magam is úgy gondolom, hogy ennek egy nyitott, a látogatók számára megtekint hető helynek kell maradnia. Ezért azon dolgozunk, hogy olyan funkciót találjunk a kertnek és az épületeknek, ahol ez a törekvésünk még a mostaninál is markánsabban nyilvánul meg.
