Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. december 4 (40. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Balog Zoltán (Fidesz) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Veszélyben az emberi jogok VII.“ címmel - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2998 Képviselő úr, bocsásson meg, jeleztem önnek, hogy három perc áll rendelkezésére az in terpelláció elmondására. Egyébként az államtitkár úr szó szerint megkapta az ön interpellációját, úgyhogy megkérem Kondorosi Ferenc államtitkár urat, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárát (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) , válaszoljon a képviselő úr interpellációjára. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm, pedig még el sem mondtam. (Derültség és taps az MSZP soraiban.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Elnök asszony. Még mindig én vagyok fönt. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi á llamtitkár : Bocsásson meg, elnök asszony! (Derültség és taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Én az alkotmány szerint működő emberi jogi, vallásügyi és civil ügyekkel foglalkozó bizottság elnökét próbáltam most invokálni, és elnézést, ha udvariatlan voltam. A z elnök úr interpellációjának címe és sorozatszáma alapján az ember azt hinné, hogy az emberi jogok veszélyeztetettsége attól függ, hogy hány alkalommal fordul interpellációval az igazságügyi és rendészeti miniszterhez e tárgyban a képviselő úr. Valójában ezek nem aggodalmat, hanem egyre inkább egyfajta kifulladó ötlettelenséget jeleznek. De sorba veszem a kérdéseit. Ami a Frattini úr levelére írott válaszunkat illeti, a válasz az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján olvasható. A részletesebb tá jékoztatást miniszter úr ma adja meg a biztosnak, mivel ma Brüsszelben ülésezik a bel- és igazságügyi tanács. Ami a második kérdéskört illeti, jogállamban úgy lehetséges, hogy 77, illetve 42 napja nincsenek válaszok, mert eljárási szabályok szerint működik az igazságszolgáltatás, erre a minisztériumnak a legcsekélyebb ráhatása sincs, sem az ügyészséget, sem a bíróságot az Igazságügyi Minisztérium nem irányítja és nem befolyásolja. Valóban nem rögtönítélő bíróságok működnek, így eljárásjogi garanciákra szüks ég van, ezek érvényesülnek is. Ami pedig azt illeti, a sajtó rengeteget foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A jelentések tartalmából, azt hiszem, hogy mindenki egy nagyon árnyalt és differenciált képet szerezhet. Ami a miniszterelnök úr által létrehozott bi zottságot illeti, ez a bizottság nem bíróság, felelősséget nem állapíthat meg. Demokráciában nagyon tiszteletre méltó az a törekvés, hogy a jelenségeket nemcsak eljárásjogilag, hanem összefüggéseikben, keletkezésüket illetően is vizsgálja egy olyan csapat, egy olyan munkacsoport, amely megkérdőjelezhetetlen tekintélyű tudósokból áll. Az, hogy egy kitűnő kriminológus vagy egy büntetőjogász éppen egy tárcánál szolgálatot vállal, nem jelenti a tudományos értékrend feladását. A bizottság valóban nem bíróság, ha nem elemző munkát végez. Az a kérésem, hogy elnök úr és a tisztelt képviselőtársai is várják be a szabályok szerint működő igazságszolgáltatás tényleges megállapításait. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen államti tkár úr válaszát. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Képviselő úr!