Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2973 Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslatok olyan érdekesek, hogy ha az kifejeződne az Országgyűlés tagjainak jelenlétével, akkor itt zsúfolt padokban ülnénk. Nem úgy van, ezért megvan nekünk az a privilégiumunk, hogy ilye n nagyon disztingvált, kis körben beszélhetünk róla. Persze országvilág figyel ránk, úgyhogy jól vigyázzunk arra, hogy mit mondunk. Kezdem azzal, tisztelt Országgyűlés, hogy a törvényjavaslatok igen időszerűek, és jó dolgot hoznak ide. Akkor, amikor támog ató hangokat hallottam, örültem, és akkor, amikor tartózkodó vagy óvakodó hangokat, akkor azt mondtam, hogy ó, hát erre megvannak a válaszok. Ilyesmik: Iván László képviselőtársunk bizottsági véleményt hozott ide, igen optimista, támogató hanggal. Aztán má sik bizottsági jelentés óvatosabb volt. Aztán ennek kapcsán mindjárt előhozom, hogy fölvetődött az a kérdés többek részéről is - különösen Nyitray András képviselőtársunk részéről , hogy mi lesz azzal a magyar néppel, amelyik itt van, arról kevesebb szó e sik. Jogokat adunk és meghatározunk mindenkinek. Én erre azt mondom, ámen, de jó, hogy így van. Miért látjuk szívesen azokat, akiket szívesen látunk? Azért, mert ezt tanulta el a nemzet 1200 esztendeje óta. Szent István király befogadó nemzetnek szervezte meg ezt az intézményt, és mindig is az volt, vagy szándékosan, vagy nem szándékosan. Az Árpádházi királyok még letelepítették a kunokat, az én besenyő őseimet is; nem is lennék én itt, ha be nem fogadta volna László király azokat a besenyőket, vagy valaho gyan így volt - és így tovább. A magyar nemzet tehát, amely ma létezik, igenigen befogadó folyamatoknak a terméke. Persze, ebből jó látni, tisztelt képviselőtársaim, a nagyobb gazdaságpolitikai és demográfiai összefüggéseket is. Elfelejtjük azt, amit Adam Smithtől és Marx Károlytól és a világ filozófusaitól tanultunk, hogy a legfőbb érték az ember? Az ember teszi a földet is értékessé, ha megmunkálja. A föld különben mit ér? Lehet, hogy szép, de lehet, hogy még az sem. Az ember a legfontosabb termelő ténye ző, aminek a jelenléte minden máshoz szükséges. Aztán ha az ember kiművelt emberfővé változik, akkor még föl is talál dolgokat, és megnagyítja a nemzeti jövedelmet, még Nobeldíjakat is kaphat. Tehát az ember! És itt arról van szó, hogy emberek hogyan jutn ak el ebbe a Magyarországba. Fodor Gábor képviselő úr is egy kicsit óvatos volt, bár kijelentette, hogy a liberalizmus szellemében… - mégis még őt is bátorítanám a tekintetben, hogy nem raboljuk mi egymási idejét, amikor ezt mi komolyan vesszük. Nem arról van szó, hogy csupán elveket deklarálunk - liberális vagy más elveket , meg hogy minél kevésbé korlátozzuk az emberek szabad mozgását és a tartózkodását. Persze, hogy mindez, de ennél többről van szó, tisztelt képviselőtársaim. Arról van szó, hogy a befog adó nemzet megtermeli azt, amit megtermel. Nevezzük nemzeti jövedelemnek! Ez egy jól elfogadott közgazdasági fogalom, más célokra is hasznos. Mennyi lesz a nemzeti jövedelem egy országban? Annyi, amennyit az emberek megtermelnek. És ha több olyan ember van , aki erre képes, akkor több lesz a nemzeti jövedelem. Furcsa szokás az nálunk is - de jó volna… Hogy mondjam ezt? Hogy valljam be ezt? Én az egyetemi életből jöttem, évtizedeken át voltam ott, és volt alkalom ilyen témákat előkészíteni heteken, hónapokon át szemináriumban, vagy megvitatni nem tíz perc alatt, akkor elmondanám azt és elmondanánk azt, hogy mekkora érték a megtermelt nemzeti jövedelem. És az elsődleges kérdés nem annak az elosztása, de szokás ebben az Országgyűlésben és az irodalomban is úgy t ekinteni a témát, mint ha adott volna egy bizonyos nemzeti piskóta vagy nemzeti jövedelem, aminek az elosztásáról van szó, és ha több ember jön, akkor kevesebb jut a meglévőknek. Kedves Barátaim! Ez akkora tévedés, magasabb, mint a Himalája! Nem így van. A kkor lesz több a nemzeti jövedelem, ha több ember, több alkalmas ember van jelen, aki ezt termeli. (23.20) Ha közgazdasági fogalmakat használunk, a legrigorózusabb közgazdasági fogalmakat, akkor az úgy is kifejezhető, hogy az egy ember á ltal megtermelt érték több, mint az a bér, amit ő azért kap. A klasszikus közgazdaság pedig beszél az értéktöbbletről vagy különbözőképpen határozódik meg, de van ott egy érték, és ez is bizonyítja, hogy minél több ember van, annál inkább gazdagszik az ors zág, de persze ezt el lehet rontani. Vannak szegény országok, és Banglades nem azért alacsony nemzeti
