Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz):
2931 zárom, hogy ebben a vonatko zásban ma is elhangzott, illetve írásos formában megtaláltam a miniszter úr véleményét, hogy mi nem akarunk súlyponti kórház lenni - itt két vagy három tucat kórházról van szó; Keleti képviselőtársam helyett is beszélek, remélem, hogy fölvállalja , mi nem akarunk különleges dolgot csinálni, csak olyat, ahol kiveszik a mandulát és az epekövet, levezetik a szüléseket, operálják a sérvet vagy az orrpolipot, ellátják a belgyógyászati betegségek zömét, beállítják a cukorbetegek terápiáját és a magas vérnyomás b etegséget. Mi semmi mást nem akarunk. Sőt mit több, még ennyit sem, mert mi már a fülorrgégészeti osztályról nem olyan régen lemondtunk, tehát ebből a sorból a mandula és az orrpolip is kimaradna. Ha tehát ezt meg tudjuk tenni Kiskunfélegyházán és még má sfél tucat kórházban, akkor azt hiszem, elégedettek lehetünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Spiák Ibolya képviselő asszonynak, Fidesz. DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! A törvénytervezetből látszik, hogy a szakértők még sohasem jártak Békés megyében. A körök valóban íróasztal mellett és térkép alapján születtek. Az előbb Keleti György képviselőtá rsamtól már hallhattunk a Bakony útjairól, és most engedjék meg nekem, hogy beavassam önöket szűkebb pátriám, DélBékés útjainak rejtelmeibe, jó okom van erre. A kiemelt kórház esetében a törvénytervezet előírja az egy órán belüli elérhetőséget. Békés megy ében ez a feltétel maradéktalanul legfeljebb nyáron és száraz időben teljesülhet. Számos olyan település létezik ugyanis, melyek utcáit szilárd burkolat nem fedi. Egy kiadós eső sártengerré változtatja az utcákat, ahová sem mentő, sem autó bemenni nem tud, és kézben kell a beteget az utca végéről a mentőhöz kivinni. Ilyen utcák találhatók például Pusztaottlakán vagy Mezőhegyes majorjaiban. Ahol szilárd burkolatú az út, ott sem mindig ideális a helyzet, az óriási kátyúk ugyanis kirázzák a beteg lelkét még mi előtt kórházba érne, ezért a mentő is csak korlátozott sebességgel haladhat ezeken az utakon, és akkor még a téli időjárás okozta útviszonyokról nem is beszéltem. Személyes tapasztalattal is megerősíthetem a délbékési utak igen rossz állapotát, mivel napo nta teszek meg 90 kilométert rendelőintézetemig és vissza, és évek óta mindig ugyanabba a kátyúba szoktam belemenni. (20.00) Mindezekből következik, hogy az egy órán belüli elérhetőség számos esetben nem teljesülhet. A meghatározott ágyszámok tekintetében is egyes szakterületeken óriási hátrányok mutatkoznak, különösen a belgyógyászati osztályok ágyszámát érinti ez, ugyanis a lakosság lélekszámának arányában a belgyógyászati aktív ágyszám nem éri el az országos átlag felét. Kérdezem, hogy miért. Vane erre valamilyen szakmai magyarázat? A gyulai kórház bekerült ugyan a súlyponti kórházak közé, azonban ez idáig 1045 aktív ágya volt, ezen gyógyíthatta betegeit; most, miután súlyponti kórház lett, ez a szám 815re redukálódott, tehá t 230cal kevesebb. A feladatok megnőttek, ugyanakkor az aktív ágyak száma csökkent, a jelenlegi finanszírozási feltételekkel a megnövekvő feladatok ellátására pedig nincs fedezet. Ha nem változik a helyzet, a várólisták rendkívüli mértékben megnyúlnak. A járóbetegszakellátás fokozott szerepvállalásának pedig jelenleg számos akadálya van: amortizálódott épületek, műszerpark, a legtöbb szakrendelő még az akadálymentesítésnek sem tudott megfelelni, a degresszió, a volumenkorlát, az energiaárak emelkedése, az 5 százalékos áfaemelkedés, a lízingszerződések költségnövekedése, az árfolyamváltozások, az infláció növekedése ez idáig összességében 20 százalékot vont el az eddig is szűkös működési költségünkből. A
