Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABADOS ÁKOS (MSZP):
2858 De eddig is ilyen kedélyes hangulatban folyt a vita, úgyhogy semmiképpen sem akarom ezt elrontani. (13.50) Vártam, hogy polgármester úr esetleg valami IX. kerületi nótával, valamilyen folklorisztikus elemmel gazdagítja a hozzászólását, de ez most sajnos elmaradt. (Derültség.) Nem baj, majd esetleg egy következő alkalommal. (Dr. Ujhelyi István: Zöld sasok.) Nos, most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerinti 1010 perces időkeretben. Írásban jó néhányan jelezték e lőre felszólalási szándékukat. Elsőként megadom a szót Szabados Ákos képviselő úrnak, az MSZPből; őt majd Fónagy János követi, a Fideszfrakcióból. SZABADOS ÁKOS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedve az elnöki felszólítá snak, ugyan ilyen nótás kedvvel nem tudom a hozzászólásomat kezdeni, de a Röpülj, páváról mindenesetre eszembe jutottak azok a forrásmegosztási egyeztetések, amelyek a fővárosban zajlottak, hiszen amikor letették a kerületi polgármesterek elé az éppen aktu ális forrásmegosztási anyagot, akkor az mindig úgy tűnt, mintha egy Röpülj, páva lett volna: aki éppen el tudta kapni, annak jutott a combja, ha éppen szerencséje volt, talán egy szép farktoll is jutott, de mondjuk, például a kerületek nagy részének és els ősorban délpesti kerületeknek sokkal inkább csak ilyen pihetollak jutottak. Talán ezzel a hasonlattal el tudnám mondani, hogy az elmúlt 16 év egyik legnagyobb problémája a kerületek és kerületek közötti együttműködésben, a főváros és kerületek közötti együ ttműködésben pontosan a forrásmegosztás volt, amely az év egy jelentős időszakát terhelte, mégpedig a költségvetés készítésének időszakát. Bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tette sok esetben a kerületek működését, és ahogy az előbbi hozzászólásban is elh angzott, ez az elmúlt évben még tovább terhelődött azzal, hogy egy második körben akár olyan meglepetések is érhettek egyes kerületeket, amelyek csőd közeli állapotba juttathatták azokat. Éppen ezért különösen fontos volt, hogy a Külső Kerületek Érdekvédel mi Szövetsége több esetben is hangsúlyozta azt a véleményét, hogy ezt a forrásmegosztási törvényt nemhogy megreformálni, de alapjaiban újjá kellene írni. Nos, ez nem sikerült egyébként a mostani előterjesztésben sem, de mindenesetre e bevezető után azért t ámogatni szeretném a törvényjavaslatot, illetve annak módosítását, mert ettől az állapottól feltétlenül fontos, hogy eltérjünk és továbblépjünk. Már a tavalyi év hasonló időszakában volt erre egy próbálkozás és kezdeményezés. Azt tulajdonképpen négypárti k onszenzusos megegyezés előzte meg. Az sem a legtökéletesebb megoldást tartalmazta, de mindenesetre, amiről ma is szó volt, az átláthatóság, a közérthetőség és a megalapozott tényadatok alapján történő forrásmegosztásról szóló anyag volt. Ennek egy tulajdon képpen továbbbővített változata az, amivel ma találkozunk, és azt javaslom és azt mondom, hogy ezt a változatot fogadjuk el, hiszen mindenféleképpen egy jobb helyzetet fog teremteni. Ennek ellenére ehhez a változathoz azért van némi kiegészítésem, és adtu nk is be hozzá néhány képviselőtársammal módosító javaslatot. Ebből talán csak hármat szeretnék kiemelni. Az egyik, ami nagyon fontos, és az előbb már említett anomáliákra utal, hogy 5 százaléknál nagyobb eltérés ne mutatkozzon egyik kerület esetében sem, a főváros vonatkozásában sem természetesen, hiszen ez nehézzé teszi a költségvetés helyzetét, akár pozitív, akár negatív irányban történik ez az elmozdulás. Tehát ez a csillapítás szerepel ebben a módosító javaslatban, de kérném is, hogy ehhez ragaszkodjun k. A másik a részesedési arány, amelyet módosító javaslatunkban úgy fogalmaztunk meg, hogy a Fővárosi Önkormányzatot 47 százalék, míg a kerületi önkormányzatokat együttesen 53 százalék illesse meg a részesedésből. Emellett szeretném hangsúlyozni, hogy azok a forrásokon belüli szempontok, amelyek itt elhangoztak, a következőképpen lenne célszerű, ha módosulnának. 50 százalékát az állandó népesség, 15 százalékát a belterületi földterület, 15 százalékát a belterületi
