Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2845 az irányba menni, hogy a fővállalkozó az alvállalkozók tekintetében, a szabályosság, a bejelentettség, a munkakörülmények tekintetében legyen val amelyest felelős. Szokatlan ez a magyar gyakorlatban, de azt gondolom, ebbe az irányba érdemes lesz mennünk, mert ma az a tapasztalatunk - a teremben a vitát végigkísérte az OMMF elnöke, Papp István úr, ő szokott ilyen tájékoztatást adni , hogy ha mondjuk , egy építkezésen történik egy ellenőrzés, hatnyolctízhúsz vállalkozás van jelen, és nem lehet felelőst találni, olykor még a tulajdonost se lehet megtalálni, nemhogy a felelőst. Nagyon nehéz tisztázni a viszonyokat, ezért gondoljuk azt, hogy általában a beruházásoknál, főleg például közbeszerzések esetén a fővállalkozói felelősségnek erősebbnek kellene lennie, mint a gyakorlatban. Ennek az első jeleként tettük ezt a javaslatot. Arra, amit Ékes József képviselő úr a nyelvtudás követelményében megfogalmaz ott, két dolgot szeretnék mondani. Nem szeretném csípőből elvetni a javaslatot, de két szempontot szíves figyelmébe ajánlanék. Az egyik az, hogy az elnök úrral konzultálva az a tapasztalatunk, hogy a munkabiztonsági ellenőrzések során vagy konkrét balesete k kivizsgálása során nem találkoztunk azzal a problémával, hogy nyelvtudás hiánya miatt került valaki veszélyeztetett helyzetbe, vagy csak nagyonnagyonnagyon ritkán; tehát egy üres halmazról lenne szó, ha egy ilyen szabályozást bevezetnénk. Nem igazán él etszerű ez a fajta követelménymegfogalmazás balesetvédelmi szempontból. A másik az - hogy a példát egy kicsit kiforgassam, elnézést kérve a képviselő úrtól , hogy ha már kiabálni kell, és azt meg kell érteni az illetőnek, akkor már nagyon nagy baj van. Ne künk a megelőzéssel kell foglalkozni, a kockázatelemzéssel és a megelőzéssel. Ha már kiabálás van, hogy szaladj vagy ugorj el, akkor ott már megtörtént a baj, tehát gondolom, hogy az már nem munkavédelem, de vizsgáljuk meg természetesen ezt a kérdést. (12. 50) Befejezésül: teljesen egyetértek a képviselő hölgyekkel és urakkal a tekintetben, hogy nemcsak egy eszköz szolgálja azt, hogy a munkavállalók egészségét, testi épségét, életét, biztonságát megóvhassuk. Magunk is - a kormányzati szerveket értem a “magun k” alatt - folyamatosan azon dolgozunk, hogy az érdekeltség, az ellenőrzés, a büntetés és a társadalmi közhangulat egyszerre, egy irányba hasson. Érdekeltség alatt azt értem, hogy ha nem jut valaki közbeszerzési pályázaton megbízáshoz, nem kaphat európai u niós vagy hazai költségvetési állami támogatást, mert megszegte a szabályokat - mert ha ellenőrzés szabályszegésen érte, akkor öt évig kiesik a lehetőségből , akkor ha eddig nem jutott eszébe, ezután nyilván el fog gondolkozni azon, hogy szabade ezt a ko ckázatot vállalni. Többféle más ilyen típusú érdekeltségi eszközt is kerestünk és találtunk az elmúlt időszakban. Ami az ellenőrzés erejét, szankcióit illeti: ha a szankciók erősítésére lesznek képviselői indítványok, azt kell mondjam, nem fogunk ellenálln i. Az ellenőrzésre pedig azt tudom mondani, hogy az OMMF személyi létszámát nemhogy csökkentettük volna az elmúlt esztendőkben, hanem növeltük, jelezvén, hogy ez egy kiemelt terület, és továbbra is ez a szándékunk. Ami pedig a társadalmi közhangulatot ille ti: itt valóban nagyon sok szereplőnek kellene együttgondolkodni abban, hogy újra rangja és tekintélye legyen azoknak a lépéseknek, intézkedéseknek, amelyek megvédik a munkavállalókat a munkahelyen, legyen az akár munkabiztonsági vagy a munkavégzés szabály osságát illető kérdés. Támogattuk, segítettük és a Gazdasági és Szociális Tanácsban kezdeményeztük is, hogy minél több fórumon váltsunk szót a vállalkozások társadalmi felelősségéről, benne éppen a munkavállalók iránti felelősségről. Az Országos Munkabizto nsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a negatív lista mellett - amit most a munkabiztonság terén megteremtünk a törvényjavaslatban, de a munkaügyi kérdésekben már korábban is megvolt - egy pozitív lista lehetőségét is felajánlja a vállalkozásoknak. Nemrégiben írtunk alá egy olyan nyilatkozatot, megállapodást munkavállalói, munkáltatói szervezetekkel, nagy munkáltatókkal, amely azt a célt szolgálja, hogy minél többen csatlakozva hozzá egyfajta minőségi jegy, egyfajta tanúsítvány legyen, hogy azok, akik vállalják a követelményrendszereket a munkabiztonságban, megfelelnek egy nagyon magas szakmai követelménynek, és valóban védik a
