Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2810 nézetkülönbségek láthatók voltak. Az egyik oldalon egy, a magyar történelem és a magy ar politikatörténet nem túlságosan produktív időszakaira emlékeztető, alapvetően sérelmi jellegű és talán a kelleténél durvábban harcos politikai magatartást láthatunk, a másik oldalon pedig egy talán hibás, de mindenképpen létjogosultsággal, legitimációva l bíró elképzelést, amely arról szól, hogy vannak bizonyos intézmények, vannak bizonyos jogelvek, vannak bizonyos nemzetközi folyamatok, amelyekben részt kell venni, amelyeket elő kell segíteni, amelyeket támogatni kell. Hogy egy ilyen törvényjavaslat kapc sán kéri számon több ellenzéki képviselő azt, hogy egy friss újsághír arról szól - ahogy önök is említették , hogy elbocsátottak két magyar egyetemi oktatót, amit én magam is felháborítónak tartok, s valószínűleg nem egyedüliként a kormánypárti képviselők sorából, de hogy ezt ebben a vitában a törvényjavaslat, illetve a kormánypártok fejére olvassák mint politikai skandalumot, azt kifejezetten abszurdnak tartom. Visszatérve az előzetes megjegyzésekhez: Szászfalvi képviselő úrnak mondanám, hogy egy kereszté nydemokrata képviselőtől némiképp nagyobb nyitottságot is el tudnék fogadni bizonyos internacionalista értékek irányában, hiszen tudjuk, hogy maga a kereszténység és a kereszténydemokrácia is a szó csupasz, primer értelmében egy internacionalista, nemzetek felett álló elképzelés. De ezt most hagyjuk. A szovjetuniózás meg ez az internacionalizmusos dolog viszont sehova nem vezet. A kormányoldalon van egy erős meggyőződés bizonyos nem internacionalista, hanem univerzalisztikus értékekkel kapcsolatban, ezért g ondoljuk azt, hogy a szokásos nemzeti sérelmi politikával szemben sokkal megtermékenyítőbb az a megközelítés, amely nem a múltba fordulóan - ahogy önök szoktak fogalmazni - a magyar nemzet határokon átnyúló újraegyesítéséről beszél (Németh Zsolt: Benne van a kormányprogramban!) , hanem az identitásában, nyelvében, kultúrájában egységes magyarság európai integrációja felől közelíti meg ezt a kérdést. (Németh Zsolt: A kormányprogramban benne van a határokon átnyúló újraegyesítés!) Ha folytathatom, képviselő úr , akkor rátérek a konkrét javaslat néhány pontjára. A határon túli magyarok vezetőivel lefolytatott konzultációkról is az derült ki az újságolvasó számára is - s ezt önök bizonyára jobban tudják nálam, hiszen a kérdéssel napi szinten foglalkozó parlamenti szakpolitikusokról van szó akár Németh Zsolt, akár Szászfalvi képviselő úr személyében , hogy ott is elhangzott az, hogy a támogatási rendszer reformra szorul. Azok a kritikák, amelyek megfogalmazódtak, amelyek ebben a vitában elhangzottak, hogy szétapróz ott, ellenőrizhetetlen, sokszor politikai befolyásoktól sem mentes ez a támogatási rendszer, nem olyan tények, amelyeket a kormánykoalíció szopott ki a kisujjából, hanem olyan tények, amiket egyes határon túli meghatározó vezetők maguk is elismernek akkor, amikor objektívan próbálnak gondolkodni erről a kérdésről. Ha már itt tartunk, egy fél mondat erejéig visszautalnék az általános vitakérdésekhez: természetesen fel lehet vetni egy ilyen vitában - félreértés ne essék, nem ennek a jogosultságát akarom elvit atni , hogy méltánytalan és rossz politikai lépés volt a 23 millió román munkavállalóval riogatni egy országgyűlési választási kampányban. Mi, szabad demokraták többször elmondtuk már, hogy ezt nem tartottuk sem elegáns, sem jó lépésnek. De ugyanígy el le het mondani egy ilyen vitában azt is, hogy a határon túli magyar közösségek életébe való belpolitikai indíttatású megfontolás, ami jellemzően meghatározza az önök határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját, legalább ennyit, ha nem sokkal, de sokkal t öbbet árt a határon túli magyarság ügyének. Azt mondjuk, hogy szükség van a támogatási rendszer bizonyos reformjára, szükség van az ellenőrizhetőbbé tételre. Én például azt gondolom, hogy az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása egy ilyen döntéshozata lban, ami ebben a törvényjavaslatban szerepel - tehát hogy szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkozzanak azokra az emberekre, akik a pénzek odaítéléséről dönthetnek adott esetben , az mindenképpen egy vitán felül álló és támogatható dolog, akár m ég az ellenzéki képviselők részéről is. (10.00) Ez mindenképpen egy olyan intézkedés, ami azt célozza meg, mondom még egyszer, hogy átláthatóbb és politikai befolyástól mentesebb legyen ezen források felhasználása.
