Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP):
2806 Szóval a megváltozott körül mények között a magyarság számára a boldogulás perspektívája itt, a Magyar Köztársaság keretein belül és a szomszédos államok keretein belül egészen más színben tűnik már föl. Az Európai Unió támogatása ebben a térségben két dolgot jelent. Jelenti egyrészt azt, hogy az európai normák mint a demokratizmus keretei és a demokrácia normái kell hogy érvényesüljenek itthon is, külföldön is, külhonban is, s ehhez nagy szerencse ez így 2006, s különösen 2007. január 1je, Románia csatlakozása után; még forrásokat i s biztosít. Vagyis amit teszünk Magyarországon, s ha egy törvényt módosítunk, akkor tisztában kell azzal lennünk, hogy arról is szó van, hogy az Európai Unió által a térség fejlődése számára biztosított forrásokkal úgy kell gazdálkodnunk, hogy megfelelő in tézményrendszert is hozzunk létre. A rendszerváltás során mindig nagy kérdés volt az, hogy hogyan lesz nyertes a magyarság. Mindezek során persze le kell számolni illúziókkal, különösképpen föl kell hagyni a hazugsággal. Bármiről legyen is szó, merthogy a magyar és az európai adófizetők pénzének felhasználása során igenis hatékonynak kell lenni, igenis az adott célokat pontosan kell tudni meghatározni az érintettek bevonásával, és igenis akkor teszünk a magyarsággal a legjobbat, ha a rendelkezésre álló forr ást közvetlenül és lehetőség szerint pontosan azokhoz juttatjuk el, akik számára az a legfontosabb, akik kezében, akik élete során ez a legjobban hasznosul. S különösen fontos azt hangsúlyozni, hogy a támogatások jelentenek egyszer a boldogulás során a szü lőföldön megmaradáshoz feltétlenül, elengedhetetlenül szükséges támogatást, de jelentenek mindezzel együtt lehetőséget is arra, hogy kiki a saját életében, saját közössége életében, saját nemzetrésze számára tudja a jövő perspektíváját világosabbá tenni. Az európai integráció ugyanis, tisztelt Ház, véleményünk szerint egy közösséget hoz létre, amely közösségben a magyarság most már nagyon jelentős része határok nélkül tud együttműködni. És itt az együttműködésre helyezem a hangsúlyt. Az, hogy a nemzet egye s részei Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, az Európai Unió polgáraiként, az Európai Unió közösségeiként kell hogy együttműködjenek, s kell hogy hozzátegyék a maguk mindeddig is fontos, s ezután még inkább fontossá váló hozzájárulását a nemzet kultú rájának, a nemzet tudásának és a nemzet egész gazdaságának fölemelkedéséhez, azt gondolom, hogy ez az a helyes megközelítés, amelyben a támogatás- és a fejlesztéspolitika intézményeit meg kell ítélni. Mert a fő kérdés, hogy mennyire lesz versenyképes a mag yarság így, az új évezred kihívásai során. Most támogatásokkal, uniós támogatásokkal és a magyar költségvetés által biztosított célzott támogatásokkal persze célunk az kell hogy legyen, hogy az esélyt növeljük. De senkit sem szabad arra kényszeríteni, arra késztetni, hogy a verseny elől el akarjon bújni, de aki védtelennek látszik, mert magát nem tudja megvédeni - nem védhetik szervezetei vagy más módon a verseny kihívásától vagy más támadástól , azt az anyagiakkal, az egész magyarság összefogásával, megfe lelő intézményeinken keresztül védenünk kell. Talán a legfontosabb, hogy a versenyképességhez, a boldoguláshoz, a szülőföldön boldoguláshoz teremtsünk igazából esélyt. Éppen ezért nagy szomorúsággal hallgattam Zsigó képviselőtársamnak azt a megjegyzését, a mikor a szakképzésről beszélt, hogy egy bizonyos forrást csak szakképzésre lehet fordítani. Én éppenséggel azt gondolom, hogy talán a legfontosabb dolog forrásokat éppen arra biztosítani, hogy kiki a szülőföldjén megszerzett szaktudásával tudja megteremte ni boldogulásának esélyét, s azt elérni, hogy a szülőföldjén, akár a Felvidéken, akár Erdélyben vagy a Délvidéken vagy Kárpátalján kiki versenyképes tudáshoz jusson ottani intézményeken keresztül, ha kell, magyar támogatással. Magyarország számára értékek a fejlődés forrásai. A határon átnyúló együttműködések számára új keretek nyíltak az Európai Unióban, az európai területi együttműködés már korábban is jelzett forrásai ebben a határ menti térségben 190 milliárd forint felhasználását fogják lehetővé tenni . De ez csak lehetőség. Egy olyan lehetőség, amely persze a Szülőföld Alapban elhelyezett pénzhez képest nagyságrenddel, sokszorosan nagyobb forrást jelent, ugyanakkor lehetőségből realitássá akkor válik, ha képesek vagyunk mi, politikusok is, képesek a lé trehozandó intézmények vezetői és képesek
