Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2788 (8.10) A másik, hogy nyu gdíjjárulékot kell fizetni. Hát mindenkinek nyugdíjjárulékot kell fizetni, a nyugdíj a nyugdíjjárulékkal megvásárolt jog, és az teljesen természetes, hogy ha valaki nyugdíjjárulékot fizet, akkor az majd a nyugdíjában meg fog jelenni. A nyugdíjas, ha nyugdí j mellett munkát vállal, akkor ugyanúgy fizet majd járulékot, mint mindenki más, de egyébként ez a nyugdíjában növekvő tényezőként van jelen. Ami pedig a korkedvezményes nyugdíjat illeti, a képviselő úr vagy nem érti, vagy nem akarja érteni a törvényjavasl atot, mert azt mondja, hogy a munkavállalókat meg a munkáltatókat ugrasztja össze ez a törvényjavaslat. Képviselő úr, ha ezt nem nyújtottuk volna be, akkor január 1jétől nem lenne korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség. Nem lenne, mert az Alkotmányb íróság azt a kormányrendeletet hatályon kívül helyezte, amelyik december 31ig ezt szabályozta. Ha tehát ezt nem tesszük meg, akkor elveszett volna a korkedvezményes nyugdíj lehetősége. Ezt, gondolom, a képviselő úr se szeretné, ezért gondolom, hogy illene korrektebben erről a törvényjavaslatról szólni. Na már most, ha pedig ez egy korkedvezményes nyugdíjlehetőség, és igaz az az elv, hogy a nyugdíj járulékfizetéssel megszerzett jog, akkor világos, hogy azt a járulékot ki kell fizetni, ami alapján ez a korke dvezmény, ez a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség jár. Kérdezzük meg Magyarország állampolgárait, hogy akarjáke ők fizetni annak a néhány tízezer vagy egykét százezer embernek a korkedvezményét, vagy sem. Én azt gondolom, az a korrekt, hogy ha azo k fizetik a pluszjárulékot, akik egészségkárosodást okozó munkahelyeket tartanak fenn, mert vagy megszüntetik az egészségkárosító tényezőket, és akkor ebbe beruháznak, akkor nincs korkedvezményre okot adó helyzet, ha meg ezt fenntartják, akkor fizessék meg ennek a társadalmi költségét nyugdíjjárulék formájában. Szó sincs arról, hogy itt bárki egymásnak ugrasztana bárkit, hanem egy közös szolidaritási elvet kell érvényesíteni, és bizony erről szól a törvényjavaslat. Amit a kórházak, az államreform ügyében mo ndott, azt gondolom, hogy már nem is nagyon kell reagálnom rá, mert semmi köze a valósághoz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén napirend előtti fe lszólalásra jelentkezett Hörcsik Richárd frakcióvezetőhelyettes úr: “Árpádházi Szent Erzsébet emlékezete” címmel. A képviselő úré a szó. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! “Ó boldog asszony, ó csodálatos feleség, ó kedves Erzsébet, akit Isten kegyelmével betöltöttnek mondanak…” - kezdte bulláját 1235ben IX. Gergely pápa, amikor II. András magyar király leányaként Árpádházi Erzsébetet halála után alig négy évvel az egyház szentjei közé fogadta. Magyarország történ etében kevés olyan személyiség van, akinek emlékezete 800 év óta nemcsak egy ország, hanem egy egész kontinens, sőt egy egész világ keresztyénjei emlékezetében elevenen él. Nos, Erzsébet azok közé tartozik, akiknek sugárzása ma sem csökkent. Mi sem jelzi e zt jobban, mint az a pár sor, amit II. János Pál pápa Erzsébet halálának 750. évfordulóján a magyarokhoz írott levelében megfogalmazott: “Legyetek büszkék arra, hogy a magyar földből sarjadt Erzsébet Európa, sőt világszerte ismert és szeretett szent lett! Korát meghaladó távlatokban gondolkodott, zseniális szívvel megérezte a szeretet egységesítő erejét és az egység mély igényét.” A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2007et Szent Erzsébet évévé nyilvánította, aminek kezdete a november 19én, a budapesti Szent Istvánbazilikában Erdő Péter bíboros prímás által bemutatott szentmise volt. Egyébként a Szent Erzsébetévet a világ több országában megtartják. Tisztelt Elnök Úr! Egyrészt mint Árpádházi Szent Erzsébet szülővárosának, Sárospataknak a polgármestere , másrészt mint keresztyén politikus engedje meg, hogy itt, a tisztelt Ház falai között is röviden megemlékezzek e jeles alkalomról.
