Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BORSOS JÓZSEF (Fidesz):
2779 Köszönöm, államtitkár úr. A módosító javaslatokról várhatóan következ ő ülésünkön határozunk. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/1305. sorszámon, a bizottság ajánlását pedig a T/1305/19. sorszámon kapták kézhez. Indítványozom, hogy a törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok számára és a közöttük lévő összefüggé sekre figyelemmel a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 118. pontjaira. Megadom a szót Borsos József képviselő úrnak, ötperces időkeretben. BORSOS JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Áll amtitkár Úr! Az ajánlás 1., 2., 5., 6., 8. és 9. pontjához szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Próbálok úgy beszélni, hogy közben az államtitkár úr figyelmét ne ossza meg semmi, és ne kerüljön sor olyan fölösleges kör futására, mint az előző jogszabály nál, hiszen a római szerződésre való hivatkozást az ön által rossznak minősített egyik előző kormányzat gyakorlatával kapcsolatban hoztam fel, nem a konkrét jogszabállyal kapcsolatban - de üsse kavics! Az ajánlás 1. pontját, Csáky András képviselőtársam ja vaslatát azért gondoljuk támogatni, mert sokkal jobban bepontosít körülményeket a jogszabály alkalmazhatóságához, tehát nagyban megkönnyíti a későbbi értelmezési problémák kezelését. A 2. számú javaslatot ugyan nem részünkről nyújtották be, hanem a kormány pártok részéről, de ennek ellenére méltányoljuk azt a fajta törekvést a benyújtó részéről, hogy egyértelműen próbálja azt a méltányossági elvet az egyén és az őt támogató közösség vagy társadalom között valamiféleképpen megjeleníteni, hogy a segítségnyújtá sért cserébe elvárható valami az egyén részéről is, ezért ezt mi támogattuk a bizottsági ülésen, és úgy gondoljuk, hogy itt is támogatni érdemes. Az ajánlásban az 5. és 6. pontok összefüggenek, igazából mind a kettő nek a szelleme azt próbálja meg behozni a jogszabálymódosításba, hogy a közgyógyellátásban az eredeti benyújtott szabályozáshoz képest valamiféle egyszerűsítést, illetve valamiféle kedvezőbb irányba való elmozdulást tapasztalhassunk a végső jogszabályterv ezetben. Az egyik magának a kereteknek az igénybevételét könnyítené, a másik pedig magának az alapjogosultságnak az összegét emelné meg a felefele helyett kétharmadegyharmad arányában. Mindkettőről azt gondoljuk egyébként, bármelyik lesz elfogadva, a gya korlatban könnyebbséget fog jelenteni, hiszen alapvetően az első körben igénybe vehető keret az, ami igazán és leggyakrabban igénybe veendő a megcélzott csoport részéről. A 8. és 9. pont, mindkét javaslat szintén nem ellenzéki javaslat, de valóban felvet o lyan értelmezési problémát, hogy a szociálisan rászorultság fogalma, mint olyan, mit takar. Ha a szociálisan rászorult fogalmánál nem a teljes fogalmat használjuk minden esetben, hanem csak egyes elemeit, de ugyanazt a szociálisan rászorultságot alkalmazzu k, tehát nevezetesen, ahol csak egészségi állapotot veszünk figyelembe, arra is azt mondjuk, hogy szociálisan rászorult, vagy ahol kifejezetten egy elért kort veszünk figyelembe, ott is azt mondjuk, hogy szociálisan rászorult, ez összességében a teljes elv rendszerrel valahogy nem fog összeférni.
