Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2776 Ez a delegálási jog kor ábban is így volt, ez egy korábbi jogosultságot állít helyre, tehát magával a ténnyel, úgy gondolom, a világon semmi baj nincs, ellenkezőleg, üdvözölni lehet ezt a tényt, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács ezt a jogosultságát immár törvényi felhatalmaz ás alapján visszakapja. Mindazonáltal a javasolt megoldás, a törvényjavaslatban lefektetett megoldás úgy tolná el az arányokat mind a két testületben, ami megítélésem szerint nem volna kívánatos. A Felsőoktatási Tudományos Tanácsban az akadémiai szféra egé sze kerülne kisebbségbe ezáltal, ami semmiképpen nem tekinthető egészséges megoldásnak, semmiképpen nem látom be, hogy azok a jogosultságok, amelyek a Felsőoktatási Tudományos Tanácsot megilletik, úgy lennének gyakorolhatók, hogy ezenközben az egész akadém iai szféra - értsd ez alatt a felsőoktatást, a tudományos kutatóintézeteket és így tovább - kisebbségben legyen a tanácson belül. Hasonló probléma, de érzésem szerint esetleg alkotmányossági aggályokat is felvethet a Magyar Akkreditációs Bizottságon belüli megoldás. A Magyar Akkreditációs Bizottság jelenlegi 29es taglétszáma, amelyből 15öt a Magyar Rektori Konferencia delegál, ezáltal 30ra emelkednék, ami azt jelenti, hogy a felsőoktatás mint alrendszer ebben a tanácsban elveszíti a többségét. Tekintette l arra, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság egyfajta önkormányzati jellegű, mindenesetre a felsőoktatás önminősítő rendszerét megvalósító testület, ez ismeretes módon az Alkotmánybíróság több döntése folytán felvetheti annak aggályát, hogy itt alkotmánye llenesnek, jelesül a felsőoktatás autonómiájával össze nem egyeztethetőnek lehetne találni ezeket az indítványokat. Még egyszer mondom, magukat az indítványokat, azt, hogy az egyik testületben az érdekegyeztető tanács munkáltatói és munkavállalói oldala, a másikban a munkáltatói oldala kapjon helyet, ezt méltányosnak és támogatandónak tartom, de egy olyan megoldást javasoltam módosító indítványaimban, amely ezt a létszámarányt nem tolja el a két testület esetében. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy majd a mó dosító indítványokról való szavazás során támogassa ezeket az indítványokat. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom, és megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrna k, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megértem, hogy Borsos képviselő úrnak súlyos teher, hogy a '9820 02es időszak kormányzási hibáit magával kell hoznia ide a vitába mint a Fidesz egyik országgyűlési képviselője, függetlenül attól, hogy abban az időben nem volt parlamenti képviselő, de hát annak a pártnak a nevében, zászlaja alatt politizál, amely a gyak orlatban mindazokat az elveket, értékeket nem érvényesítette, amikor módja volt rá a kormányzás idején. (20.20) Így kicsit kérdéses annak a hitele, amit most, megértem, nyilván jó szándékkal itt elmond a vitában, de sajnos ezt a jó szándékot a '982002 köz ötti időszak nem hitelesíti, ez a probléma. Ami a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos javaslatot illeti az ajánlás 2. pontjában: azt szeretném mondani, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal kapcsolatos törvényjavaslatnál mi azt az elvet vallot tuk, hogy olyan módosító indítványokat támogassunk, amelyek megfelelnek a három oldal konszenzusának. Lehet természetesen parlamentből, kormányból boldogítani a munkavállalókat és munkáltatókat, de ezek nem szoktak célravezetők lenni, inkább célravezetők a zok a megoldások, amelyek konszenzuson nyugszanak, amikor a három oldal megállapodik valamiben. Ez a javaslat nem illik bele ebbe a konszenzusba, ezért nem támogatta a kormány. Nem akarnánk erőszakkal a legjobb szándékkal sem átvinni valakit a zebrán, aki nem akar átmenni a zebrán. Ilyen egyszerű ez a dolog. Szabó Zoltán képviselő úr javaslataival kapcsolatosan azt szeretném mondani, hogy mind az ajánlás 4. pontjában, mind pedig 6. pontjában TataiTóth András képviselőtársunkkal közös
