Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
2764 Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jel entkező.) Jelentkezőt nem látok. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Miniszter ura t illeti a szó. DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A légi, közúti, vasúti és víziközlekedési törvények módosítását tartalmazó törvényjavaslat egyrészt a közösségi szabályokhoz igazítja a hazai szabályozást, másrészt pedig jogalkalmazási problémák kiküszöbölését eredményezi. A javaslat iránti érdeklődést jól érzékelteti, hogy 21 módosító indítvány érkezett hozzá. A parlamenti munka során összesen három bizottság tárgyalta az előterjesztést, a gazdasági és inf ormatikai bizottság a legelső helyen, amely több bizottsági, albizottsági ülésen is részletekbe menően és megoldást keresve foglalkozott a bizottságban korábban több alkalommal is felvetődött és szabályozást igénylő kérdésekkel. A módosítások közül a legna gyobb érdeklődést a közúti közlekedésről szóló törvény azon módosítása váltotta ki, amely felhatalmazást ad arra, hogy az autópályák mellett az autóutakra és az országos főutakra is megállapítható legyen a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárműveket érintően az úthasználati díjfizetési kötelezettség. Nagyszámú módosító javaslat érkezett az előterjesztés ezen részéhez, ezeket azonban nem tudjuk támogatni, mivel azok a benyújtott törvényjavaslat eredeti koncepcióját rontanák le. A megvalósítani kívánt szándék pedig az, hogy az utak fenntartásához és felújításához az azokat leginkább rongáló járművek is járuljanak hozzá. Közismert, hogy az Európai Unió bővítése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése a közúti forgalom folyamatos növekedésével jár együtt. A k áros környezeti hatások enyhítését szolgálhatja, hogy egyes gyorsforgalmi útnak nem minősülő utak használatának díjfizetéséhez is politikai szándék kötődik. Az ebből befolyt bevételeket az utak felújítására és fenntartására kell fordítani. Az útfizetési kö telezettség kiterjesztésével a nehéz tehergépjárművek üzemeltetőinek érdekében áll majd, hogy azonos díjfizetési feltételek mellett a gyorsforgalmi úthálózat használatát részesítsék előnyben. A díjfizetési kötelezettség 2007től a matricás rendszer kiterje sztésével valósulhat meg, 2008tól ezt váltja majd fel fokozatosan az elektronikus díjfizetési rendszer. Ugyancsak élénk vita kísérte a légi közlekedésről szóló törvény kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezését. A beterjesztett módosítás anny iban tartalmaz új elemet, hogy míg a hatályos szabályok szerint a felelősségbiztosítás csupán az engedélykiadás feltétele, az új szabályozás a felelősségbiztosítás folyamatos meglétéhez köti a tevékenységek végzését is. Az e rendelkezéssel kapcsolatos képv iselői indítványokat azok eredeti formájában a kormány nem tudja támogatni, ugyanakkor a gazdasági bizottság albizottsága kidolgozott egy olyan módosító javaslatot, amely szakmailag támogatható, és megnyugtató módon rendezi a felelősségbiztosítással kapcso latban felmerült problémákat. Rögzíti a nyilvános repülőterek esetében a felelősségbiztosítási fedezet összegét, a tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom alapján. Így a felelősségbiztosítás mértéke illes zkedik a repterek forgalmához, lehetővé téve az arányosabb teherviselést. Szintén a légiközlekedési törvényt érintették azok a javaslatok, amelyek a hatósági bevételek alakítását célozták. Kezdeményezték a felügyeleti díj felső határának eltörlését, zajvéd elmi díj bevezetését, amelyeket a kormány azért nem tud támogatni, mert azok nincsenek összhangban a hatósági eljárás törvényi szabályozásával, és alkotmányossági aggályokat is felvetnek. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja e l.) A vasúti törvény mostani módosítása nem átfogó szabályozást tűzött ki célul, hanem csupán néhány probléma megoldását kívánja kezelni, így például a műszaki engedélyezési eljárás jelenlegi
