Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
2753 (18.30) A legfeljebb háromévi szabadságvesztéssel büntetendő szemé ly elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmények elkövetése esetén... - ha az elkövető a sértett kárát megtérítette, vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, az elkövető büntethetősége megszűnik. Az ennél súlyosabb, de az öt évi szabadságvesztést meg nem haladó büntetési tételhatár esetén a szabályozás korlátlan enyhítésre ad lehetőséget. A közvetítői eljárás lefolytatására a vádemelés előtt akkor kerülhet sor, ha az ügyész a törvényi feltételek fennállása esetén közvetítői el járásra utalja az ügyet. Bírói szakban is sor kerülhet közvetítői eljárásra, akkor, ha a vádemelés előtt ez nem történt meg, és indítványozzák, akkor a bíróság a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti az eljárást. A jogalkotó ezzel ösztönözni kívánja a sértett kárának megtérítését, igényeinek figyelembevételét a büntetőeljárás keretében. A törvényjavaslat szorosan kapcsolódik a sértetti jogokhoz fűződő érdekek érvényesítéséhez, valamint az áldozatvédelmi politikában s zemléletváltást jelentő, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényhez. A közvetítői eljárás mindkét fél érdekét szolgálja, mivel a terhelttel szemben a közvetítői eljárásban teljesített tényleges jóvátétel alapján a büntetőeljárás megszüntethető, vagy enyhébb szankció alkalmazható a terhelttel szemben, amely egyszerűbb eljárásban is megnyugtató megoldást jelenthet. Emellett ez az eljárás alkalmas arra is, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel, az ért felelősséget vállaljon, a sértett oldalán pedig az áldozattá válásból fakadó pszichés követelmények feloldását segíti. Emellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a közvetítői eljárás eredményes lefolytatása és a kármegtérítés a kisebb súlyú bün tetőügyekben az eljáró ügyészségek és a bíróságok bizonyos fokú munkatehercsökkentését eredményezheti. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat európai uniós követelményeknek tesz eleget, amellett a büntetőeljárásban érintettek érdekeit is szolgálja, és a hatékonyabb jogalkalmazás irányába mutat. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELN ÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Képviselő urat illeti a szó. DR. BÁRÁNDY GERGELY , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság megtárgyalta a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslatot, amelyet a kormány T/1369. számon nyújtott be. E törvényjavaslat, ahogy államtitkár úr is beszélt erről, a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről címet viseli, voltaképpen már csak egy második lépését jelenti annak a folyamatnak, amelynek első lépését ez év tavaszán az Országgyűlés megtette. Hangsúlyozom, hogy ennek az új re ndszernek a büntetőeljárási szabályait a parlament már ez év februárjában elfogadta. Az ellenzéki oldalon felmerült az, hogy a gyakorlatban hogyan tudnak érvényesülni majd az e törvényjavaslatban foglalt szabályok, azaz a pártfogó felügyelői szolgálat vajo n szakmailag felkészülte, rendelkezésre álle a szükséges költségvetési forrás, rendelkezésre állnake a helyiségek, illetve kérdésként merült fel, hogy várhatóan hány ilyen eljárás folyna, erre fel vane készülve az igazságügyi hivatal. Kormánypárti fels zólalásban elhangzott az, hogy ez a törvényjavaslat összhangban van a büntetőeljárási garanciákkal, konszenzusra törekszik a konfrontáció helyett, egyértelműen és feltétlenül a sértetti érdekeket szolgálja, amely büntetőjogpolitikai szempontból bizonyosan nyomósabb érv, mint a büntetések represszív jellege,
