Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - Herényi Károly és Pettkó András (MDF) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Egy kegyelmi ügy hátteréről” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter):
2703 Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Képviselő Úr! A kegyelem jogintézményének célja a méltányossá g szempontjának érvényre juttatása, az semmilyen formában nem jelenti a bíróság törvényes döntésének, így különösen a vád tárgyává tett bűncselekmény tényállási elemeinek vagy a bűnösség kérdésének a felülvizsgálatát. (15.00) A méltányosság, az aequitas jo gelve a római jog óta főszabály, a törvényes ítéletek végrehajtása alóli szűk kivétel lehetőségének a megteremtésére szolgál. A kegyelmi jogkör gyakorlása ennyiben és csak ennyiben az állami büntetőpolitika eszköze, mivel lehetőséget ad arra, hogy a kérelm ező személyes körülményeire, vagy igen kivételes esetben a jog túlzott merevségére tekintettel a közhatalom eltekintsen a büntetőhatalom érvényesítésétől. A kegyelemben megnyilvánuló méltányosság természetesen nem veheti át a törvényes ítéletek szerepét, é ppen ezért csak nagyon kivételesen indokolható az alkalmazása. Ennek egyik eljárási garanciája, hogy pozitív kegyelmi döntés csak az államfő és a miniszter egybehangzó akarata alapján születhet. Értelemszerűen jelen esetben megegyezett a köztársasági elnök úr és a miniszter véleménye. A kegyelmi döntés hagyományosan azért államfői jogkör, mivel az az állami szuverenitás tartalmi kötöttségek nélküli megnyilvánulása, amelynek során az államfő és az ellenjegyző miniszter a törvények, a konkrét eset objektív kö rülményei és - diszkrecionális döntésről lévén szó - a saját lelkiismerete alapján hoz döntést. Sem az előterjesztő, sem az ellenjegyző miniszternek, sem a köztársasági elnöknek nem kell indokolni ezért a kegyelmi döntést. Az ön kérdésére természetesen a k övetkezőket tudom válaszolni. Biztosíthatom önt és az egész Országgyűlést arról, hogy sem a köztársasági elnököt, sem a minisztert nem befolyásolta a nagy számú aláírás vagy a társadalmi érdeklődés, vagy a média. Hagyományos tényezők játszottak a döntésben szerepet, a kegyelmi kérelem olyan igazolt családi körülményre hivatkozott, amely a büntetés végrehajtása esetén súlyos méltánytalanságot okozott volna az elkövetők családtagjainak. Amellett a miniszter úgy látta, hogy a büntetés fő célja, a bűnismétléstő l való elrettentés az egyik esetben a büntetés végrehajtásának felfüggesztésével, a másik esetben a büntetés mérséklésével is elérhető. Köszönöm figyelmüket, és kérem a válasz elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem képviselő urakat, elfogadjáke a választ. Herényi Károlyé a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem áll módunkban az ön válaszát elfogadni. Ennek okait szeretném megvilágítani. A családi körülmény, amir e ön hivatkozott, vajon fennállte már a bírósági tárgyalás időszakában, a bíróság a döntésénél figyelembe vettee ezeket a körülményeket? Azért is fontos, hogy pontosabban tudjuk ennek a döntésnek a körülményeit, mert így tehető kiszámíthatóvá a kegyelmi eljárás, hogy egyáltalán mi sorolható ide, és a döntések hogyan születnek. És még egy dologra szeretném felhívni a figyelmét, ami számunkra elfogadhatatlan: ez a fajta indok, amire ön hivatkozott, tulajdonképpen a hatalmi ágak önállóságának a veszélyére hí vja fel a figyelmünket. Hiszen a bíróság mint önálló hatalmi ág nyilvánvalóan olyan döntést hozott, ahol mindent figyelembe vett. Ilyen indoklással a másik hatalmi ág döntését a mi felfogásunk szerint nem kell és nem lehet felülbírálni a végrehajtó hatalom nak, mert ez kiszámíthatatlan viszonyokhoz vezet. Köszönöm szépen. A válaszát nem fogadjuk el. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
