Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 24 (37. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz):
2625 bementem, akkor éppen egy kétszázszoros véradó kapott elismerést. Ott ült a köztársasági elnök, nagy méltóságok, a pa rlament alelnöke. Elcsodálkoztam azon, hogy valaki kétszázszoros véradó, mi meg folytatjuk a költségvetési vitát, miközben ott ülnek mellettünk a nemzeti hőstettet véghezvivő emberek, a véradók, akiknek a szervezőjét, a nagy ernyőszervezetét, a Magyar Vörö skeresztet közel 50 százalékban kurtítják meg a költségvetését illetően. (15.50) De továbbmehetek: ma kevesebb szó volt az Egészségbiztosítási Alap kiadásairól, tervezett irányszámairól, több tíz milliá rddal kevesebb, mint az ez évben várható kiadások. Viselhetetlen! Úgy vissza van most már vágva az ellátórendszer, hogy ez viselhetetlen. Tudomásul kell venni, hogy ha ez így megtörténik, akkor betegek veszítik el gyógyulási esélyeiket. Már nem mondom azt, hogy meghalnak, mert tegnap többen nekem rontottak a Világgazdaság fórumán, hogy hülyeségeket ne mondjak. Bár ezt is mondhatnám, elvesztik a gyógyulási esélyeiket, és ennek következtében tragédiák történnek; már történnek, ha ezt életbe léptetjük, akkor i tt elviselhetetlen helyzet lesz. Sajnos, azt is látjuk, hogy számol a költségvetés a teljesítményvolumenkorlát fenntartásával, ami különösen aggasztó akkor, amikor az egész progresszív ellátás rendje átalakul. Ma úgy tudjuk, hogy 31 kiemelt kórház lesz, a zért még reménykedünk abban, hogy több lesz, hiszen miközben itt ültem, nyolcszor csöngött a telefonom, Soprontól egészen a Semmelweis Egyetemig, hogy álljunk ki mellettük, kétségbe vannak esve, a Semmelweis Egyetemnek 800 aktív ágyat kell megszüntetnie. B orzalmas, ilyen az egészségügyben soha nem történt. Reméljük, hogy több lesz, de a progresszív ellátás csúcsintézményei nem fogják tudni gyógyítani a beteget, mert nagyon gyorsan be fog telni az a volumenkorlát, ami felett már nem finanszírozzák az ellátás t számukra. Az igazgató pedig, ha tovább vállalja az ellátást, akkor azt lehet mondani, hogy a költségvetésével nem jól gazdálkodik, pénzügyi szabályokat szeg meg. Egyszerűen nincs kiút ebből a helyzetből, a volumenkorlátot meg kellene szüntetni. Azt remél tük az idei költségvetéstől, hogy ez a szörnyűség nem fog benne szerepelni. Összességében úgy látjuk, hogy a költségvetéstervezet körülbelül 35 milliárd forintot von el a kórházaktól. Ezt már nem tudják elviselni az intézmények, és teljes illúzió az, ha a z ágyak számát csökkentjük, az ágylábakat visszavágjuk, akkor abból pénz lesz. Szó sincs róla! Az egészségügyben a teljesítménymérés alapelve az eset, nem az ágy meg az ágyláb. Egyszer már bebizonyosodott, hogy ebből nemhogy pluszpénz nem lesz, hanem minde nféle betegirányítási, ellátási gondok származhatnak belőle. A gyógyászati segédeszközökről szó volt. Nagyon örülök, hogy a kormányoldali képviselők is mintha először látnák, hogy itt 27,5 százalékos kurtítás történik, támogatják a javaslatunkat, hogy adju nk ide több pénzt. Senki nem fogja a mankóját eldobni, senki nem fogja nélkülözni a gyógycipőt, kerekes széket és más gyógyászati segédeszközöket azért, mert a költségvetés alkotói most úgy döntenek, hogy elvesznek 27,5 százalékot, tehát több mint negyedév el csökkentik a gyógyászati segédeszközök ráfordítását. Az anyatejellátásról is volt szó, ezekről már részletesen nem beszélek, aki ezen akar spórolni, az nagyon nagy bűnt követ el. Szóltak előttem a rákbetegszervezetek támogatásáról, ott is óriási vissza vágás van, a kamarákról, a Gézengúz Alapítványról, ezeket már nem részletezem. Arra kérem nagyon nagy tisztelettel - és talán mondhatom, hogy alázattal - a pénzügyi törvénytervezetet készítőket, hogy gondolják végig még egyszer ezt a történetet. Az egészsé gügy ezt nem fogja tudni elviselni. Óriási felbolydulás van a társadalomban, oda kell erre figyelni, ezt így nem lehet megcsinálni az egészségüggyel, ahol most már negyedikötödik éve folyik ez a megszorítás. És főleg nem lehet reformot csinálni egy ilyen elvonáspolitika mellett. Akinek nincs pénze, az ne csináljon reformot, mert mindenféle strukturális és működésbeli átalakítás primer invesztíciót igényel. Ez a nagy rendszerek tervezésének alaptétele. Nem lehet pénzt elvonni, és nem lehet azt várni a fiská lis megszorításoktól, hogy majd a kényszerhelyzet racionális struktúrát fog szülni, gazdasági hatékonyságot és egy gazdasági racionalitást fog eredményezni. Nem
