Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 24 (37. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
2567 nyújt támogatást. Ilyen finanszírozási körülmények között elképzelhetetlen károkat fog okozni, ha 2007. szeptember 1jétől a hozzájárulások csökkennek. Az ajánlás 494., 564. és 567. pontjában javasoljuk elhagyni az új telje sítménymutató alapján járó hozzájárulást, illetve annak bevezetését. Az eddigi finanszírozás úgy történt, hogy normatíva/év/fő volt külön az óvodában, külön alsó tagozaton, felsőben és középiskolában, ez a gyakorlatban egy gyermeklétszámtól függő mértékű t ámogatást jelentett. A gyermeklétszámon alapuló alap- és kiegészítő normatívák többsége jövő év augusztus végéig változatlan marad, szeptembertől azonban egy meglehetősen bonyolult számítás alapján lényegében csoport, illetve pedagógusfinanszírozásra tér át a költségvetés. Az oktatási kormányzat szerint a teljesítménymutató alapján járó hozzájárulás átlátható, tiszta és világos helyzetet teremt. No, nézzük akkor ezt az átlátható, tiszta és világos helyzetet! Hogyan jutunk el a teljesítménymutatószámhoz? Ú gy, ha az adott csoport tanulólétszámát elosztjuk az évfolyamra törvényben meghatározott átlaglétszámmal, majd az eredményt megszorozzuk a tanítási együtthatóval, azaz az elismert időkeret tanórában és a pedagógus heti kötelező óraszámhányadosával, korrigá lva mindezt az intézménytípusegyütthatóval. Nos, ez a könnyen átlátható és világos új képlet. Ha elvégezzük ezt a számítást, rájövünk arra, hogy minden mellébeszélés dacára továbbra is tanulói finanszírozás van, és ez a számítási rend, ami ezt leírja, nem más célt szolgál, mint 2007 szeptemberétől a normatívák összegének csökkentését, tehát szó nincs semmiféle reformról, inkább csak megszorításról. 2006ban alsó, felső tagozatra és középiskolára volt normatíva. Ha egybevetjük az idei normatívákat az egy al sósra, felsősre jutó 2007. szeptemberi alsós, felsős, középiskolás normatívák átlagával, a következő számokat kapjuk: míg 2006ban egy alsó tagozatos átlagban 204 ezer forint támogatást kapott, ez 2007 őszétől lecsökken átlagában 172 ezer forintra. (11.00) Felső tagozaton ez a szám idáig 212 ezer forint volt, jövő év őszétől ez átlagban lecsökken 205 ezer forint/főre. A középiskolák esetében, ami eddig 262 ezer forint volt, az ugyan jövő év ősszel, az utolsó negyedévben 272 ezer forintra, azaz 10 ezer forin ttal emelkedik, de ezt tudjuk be az új rendszer bevezetése zavarának, mert miközben felmenő rendszerben majd ez bevezetődik, úgy ez az átlagszám is csökkenni fog. Összhatásában ez azt jelenti, hogy azok a települések, amelyek csak alsó tagozatot tartanak f enn, nagyon rosszul járnak, azok, amelyek felsőt is, azok kevésbé rosszul, a bevezetés évében a középiskolát fenntartók pedig időlegesen, egy negyedévre jól járnak. Tekintve, hogy megszűnik a kistelepülési normatíva, tovább romlik a falvak helyzete. A közo ktatási törvény eddig bizonyos feltételek fennállása esetén a kisebb vagy nem nyolc évfolyamos intézmények tagiskolává való lefokozását írta elő, ez az új finanszírozási rend azonban a fizikai egyesülést is ki fogja kényszeríteni. Az új finanszírozási rend szer, mint mondtam, bizonyos évfolyamoktól felmenő rendszerben lép életbe. Ez azt jelenti, hogy egyes korosztályokon háromnégy év alatt a normatívacsökkenés majd végigfut, és mindez drámai következményekkel jár a közoktatásban. Az új, rendkívül összetett számítási szabályok miatt meglehetősen nehéz tipizálni azt, hogy milyen paraméterekkel rendelkező óvodák vagy iskolák járnak a legrosszabbul. Bizonyosan ebbe a körbe kerülnek majd az olyan intézményeket fenntartó települések, ahol egyegy évfolyamon a tanu lólétszám jelentősen meghaladja az átlaglétszámot, de az adott intézményben nem éri el, mondjuk, a két csoport indításához szükséges átlaglétszámot, itt ugyanis nem lehet csoportösszevonással kivédeni a megszorítást. Ilyen intézmények pedig nem csupán a ki sebb településeken, de a városokban is nagy számban találhatók. Szintén a vesztesek között lesznek - ismét - a kisebb intézményeiket önállóan fenntartó, 3500 fő alatti települések. Ezek szenvedték meg leginkább a 2006os költségvetést is, hiszen a
