Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
253 forintot nem költött el, 19 milliárd forintot nem fordított kutatásfejlesztésre - ezt az államháztartási hiány betömködésére használták önök , tehát a hivatal nem látta el a feladatát. Még súlyosabb azonban az, amikor költött pénzt, mert akkor viszont rosszul költötte azt. Szintén az Állami Számvevőszéket idézve: a jogszabályi előírások megsértésével történt például az Asbóth Oszkárról elnevezett programban 6,5 milliárd forint odaítélése, és ebből 2 milliárd forint kifizetése. Ez a törvényi előírások megszegése jelen esetben azt je lentette, hogy a törvényi előírások szerint kellett volna egy pályázati bizottságot létrehozni, ehelyett a hivatal munkatársai vagy a hivatal elnöke kiválasztotta azokat, akik a pályázatokat majd elbírálják, gondolom, olyan szempont szerint, hogy kijöjjön az a végeredmény, amit a hivatal elnöke vagy az őt felügyelő miniszter kíván. Nem voltak jók azok a szakmai testületek által ajánlott bírálók, akiket a törvény, a szabályok szerint el kellett volna fogadnia. Vagy előfordult ennél a hivatalnál az, tisztelt államtitkár úr, hogy a pályázatokról a zsűrik, a szakértők adtak egy rangsort, hogy ebben a rangsorban kell finanszírozni ezeket a pályázatokat, ez az erőrangsoruk ezeknek a pályázatoknak. Ezt a hivatal elnöke több esetben megváltoztatta. (14.20) 97 pályáz atból 38 így nyert, hogy megváltoztatták a szakértők által adott sorrendet. Államtitkár úr, ez már közelíti azt a határt, amikor fel kell vetnünk azt a kérdést, hogy kellő felelősséggel jártake el önök, és ez nem vetie fel azt a kérdést, hogy itt valahol hűtlen kezelés történt. Ilyen körülmények között, államtitkár úr, azt gondolom, hogy a zárszámadási törvényről azt az ítéletet mondhatjuk csak, hogy nem hajtották végre a törvényt, és nem a jogszabályoknak megfelelően hajtották végre ezt a törvényt. Olyan ról, nevezhetik önök akár formai hibának is, már talán nem is érdemes beszélni, hogy volt olyan pályázat, amelyben 26 pályázónak kifizettek úgy 2,6 milliárd forintot, hogy az illetőknek már volt 1,2 milliárd forint adósságuk, ami megint csak az írott szabá lyok szerint nem tette volna lehetővé, hogy ők akár egy fillért is kapjanak ebből a programból. Voltak olyan pályázók, akik úgy nyertek, hogy még nem jegyezték be a céget, amelyik majd később nyert. Államtitkár Úr! Ilyen körülmények között, azt gondolom, b e kell látniuk, hogy ez a zárszámadási törvény nem fogadható el, mert ha erre a zárszámadási törvényre igent mondunk, akkor egy törvénysértő eljárás keretében odaítélt pénzköltésre mondunk igent. Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Úgy van! - Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából; őt követi majd Karsai Péter, az MDFtől. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselők! Tis ztelt Országgyűlés! Én a társadalombiztosítási alapok számainak alakulásával kapcsolatban szeretnék egy rövid elemzést mondani. De mielőtt ebbe belekezdenék, engedjenek meg egy általános jellegű észrevételt. Sokéves tapasztalatom, hogy a zárszámadás sokkal kevéssé izgalmas parlamenti téma, mint a költségvetés, tehát a valóság alakulása, a tényszámok alakulása általában kevéssé érdekli a képviselőket is, mint, mondjuk, a tervezgetés, amikor a jövőre vonatkozó adatokat alakítjuk. Üdítő kivétel volt, amikor az előbb Kóka miniszter úrra olyan élénken reagáltak többen. Én pedig azt szeretném hangsúlyozni, hogy a tényszámok alakulása nagyon szoros összefüggésben van azzal, hogy a jövőre vonatkozó számokat hogyan lehet majd alakítani, szóval, az lenne helyes, ha eg y folyamatosság, egy folyamatosságra való igény benne lenne a szemléletünkben, ahogy ez benne volt az ÁSZ gondolatmenetében is akkor, amikor a különböző számok alakulásában nem pusztán a 2005ös évet tekintette, hanem legalább öt évre visszanyúlóan, 2000t ől vagy 2001től a számok alakulását, mert nagyon kevés olyan dolog van, ami kifejezetten ilyen rövid távon
