Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2443 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képvis előtársaim! Az előbb Filló Pál képviselő úr azt mondta, hogy a szocialista frakció számára fontos a szociális párbeszéd és az érdekképviselet. Azt gondolom, hogy az érdekképviselet a legfontosabb azok számára, akiket ez érint. Gondolok itt azokra a munkavá llalókra, akik ma sokszor nagyon nehéz körülmények között dolgoznak, és gondolok itt a munkáltatókra, akik úgyszintén, sokszor nagyon nehéz körülmények között kell hogy megállják a helyüket, hiszen a kettő csak együtt tud létezni: munkáltató nélkül nincs m unkavállaló, és ha nincs, aki dolgozzon, nincs munkavállaló, akkor a munkáltatónak sincs létjogosultsága. Ezért nagyon fontos az, hogy olyan szabályok legyenek, olyan törvény szülessen, amely megpróbálja az érdekképviseletek számára azokat a törvényi felté teleket szabályozni, amelyek között aztán az alapvető feladatokat el tudják látni. Ez a két törvényjavaslat elvileg ezt a célt szolgálja. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslatban van néhány olyan megfogalmazás, amely számunkra - mint a z előbb már jeleztem - nem egyértelműen szabályoz dolgokat. Ilyen például az egyetértési jog gyakorlása, vagy ilyen például az, hogy ha nincs megállapodás, akkor abban az esetben mi történik. Vane valamilyen kötött határidő, ameddig meg kell egyezni? Ha n em születik meg ennek ellenére a megállapodás, akkor mi a teendő? Gondolok itt történetesen a sok vitát kiváltó minimálbér szabályozására, amelyet sokszor felrónak nekünk szocialista képviselőtársaink, hogy az Orbánkormány idején úgy került be a minimálbé r összege a parlament elé, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem született megállapodás. Kíváncsi vagyok arra, hogy most mi fog bekerülni, mondjuk, a parlament elé, miközben a közalkalmazottak illetményéről nem tudjuk, hogy mi fog a költségvetésben szerepelni. És ez nemcsak őket érinti, hanem érinti a munkáltatókat, történetesen az önkormányzatokat is. Úgyhogy én csak azért hoztam fel ezt a történetet, mert arra is jól emlékszem, tisztelt képviselő urak, hogy amikor a minimálbér összegét felemeltük 19 500 forintról 40 ezerre, majd 50 ezer forintra, akkor ott, azokban a padsorokban (A kormánypártok padsoraira mutat.) ültek olyan képviselők, akik valamikor szakszervezeti vezetők voltak, és ők voltak azok, akik a leghangosabban tiltakoztak ez ellen az e ljárás ellen. De hagyjuk most már ezt a történetet! Most arról kell majd a kormánynak nyilatkozni - mint az Országos Érdekegyeztető Tanács harmadik oldalának , hogy mi lesz a jövő évi bérekkel, illetve mi lesz a közalkalmazottakat is érintő illetménnyel. Az egyetértési joggal kapcsolatban még azt szeretném, ha államtitkár úr esetleg még ma este a válaszában erre egyértelmű választ adna, hogy az egyetértési jog gyakorlása vajon az összes, itt nevesített témakörre vonatkozik - foglalkoztatáspolitika, bérpoli tika, munkajogi szabályozás és a többi, nem akarom felsorolni , avagy pedig egy másik törvényben kívánják ezt szabályozni; és ha egy másik törvényben, akkor az mikor jut a tudomásunkra, illetve tárgyaltake erről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, mert hiszen akkor nekik is van ehhez nyilvánvalóan megjegyzésük, illetve véleményük. Az ágazati párbeszéd bizottsággal kapcsolatban hadd elevenítsem fel az emlékezetüket. Ugyanis ennek a középszintű fórumnak a hiányával kapcsolatban már 2000ben, még az Orbánkormány idején a Gazdasági Minisztérium égisze alatt került sor PHAREprojekt igénybevételére, ekkor kezdték el kidolgozni ezt a programot, illetve hogy mit lehetne, hogyan lehetne ezt hazai viszonyok között megvalósítani. Ennek a projektnek az volt a címe , hogy autonóm szociális párbeszéd erősítése. Remélem, ezt senki nem vonja kétségbe, hiszen ezeknek az ágazati bizottságoknak a létrehozása azt a célt szolgálta már az akkori elképzelések szerint is, hogy azokban az ágazatokban, ahol ezt a szociális partne rek kérik, létrehozhassák ezeket a bizottságokat. Nos, az első ilyen keretmegállapodás még tartalmazta azokat az ágazatokat is, amelyek most itt ebből a törvényjavaslatból kimaradtak. Ezek az ágazatok az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a művészet. No s, ezen ágazatok kimaradására ebben a törvényjavaslatban nincs magyarázat, de nekem olyan információm van, hogy azért maradtak ki ezek az ágazatok, amelyek mintegy 800 ezer
