Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
245 dolgoztunk ki. Ezt segítik azok az ügyviteli és pénzügyi informatikai fejlesztések is, amelyeket az elmúlt évtől indítottunk, és igazi eredményeit már 2006tól élvezhetjük. Tisztelt Képviselőtársak! Nincs mód részletekbe menően ismertet ni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005. évi gazdálkodását, éppen ezért szeretnék kiemelni két olyan fontos területet, amely a gazdaságpolitika homlokterében áll, és a jövőben is kiemelt figyelmet szentelünk nekik. Az első az útépítések és széles é rtelemben véve a közlekedésfejlesztés kérdése, a második pedig a vállalkozásfejlesztés és beruházásösztönzés kérdésköre. Ami az útügyeket illeti, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetési törvénye az útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat bevételi és kiadási eredeti főösszegét 80,3 milliárd forintban határozta meg. A célelőirányzat a 2005. évet 73,7 milliárd forint bevételi főösszeggel és 73,6 milliárd forint kiadási főösszeggel, 114,6 millió forint pénzmaradvánnyal zárta. Takarékossági és racionali zálási intézkedéseink eredményeképpen az ÚKIG működési kiadásaiban elért megtakarításokat intézményi beruházási kiadásokra történő átcsoportosítással a működési hatékonyság javítását célzó informatikai fejlesztésekre fordítottuk, amelyek egy része a maradv ányként szereplő 2005. évi kötelezettségvállalások alapján 2006ban kerül megvalósításra. Ez azt jelenti, hogy hatékonyabb gazdálkodással, kevesebb felügyelőbizottsági tagsággal, jobb működéssel milliárdokat takarítottunk meg, és ezeket a pénzeket az intéz mények finanszírozása helyett feladataink ellátására tudtuk fordítani. A műszaki koordinációs feladatok magukban foglalják az útpénztár működési és felhalmozási kiadásainak tervezését, felhasználásának irányítását és ellenőrzését, ezen belül az útfenntartá si, üzemeltetési tevékenységet, 2005 decemberétől az M5ös autópálya rendelkezésre állási díjának kifizetésével összefüggő monitoring- és reportingtevékenységet. Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság egyebek között ellátta a használattal arányos el ektronikus díjszedés magyarországi bevezetéséhez szükséges koordinációs és operatív feladatokat. Képviselőtársaim előtt is ismert az a törekvésünk, hogy 2008tól olyan elektronikus díjszedési rendszert vezessünk be autópályáinkon, tranzitútjainkon, amely a használattal arányosan tarifálja ezeknek az utaknak a használatát. Ez annál is inkább kézenfekvő, mert így elérhető, hogy azok fizessék meg útdíjakban a közútjaink karbantartásának költségeit, akik a legnagyobb mértékben igénybe veszik ezeket az utakat. F eladata továbbá az ÚKIGnak a kohéziós alap által támogatott útrehabilitációs projekt lebonyolítása, amelynek feladatait még az ISPAszabályok szerint saját kapacitással végezték 2005ben, valamint a folyamatban lévő PHAREtámogatású projektek koordinálása . Az új szervezet felállítása átláthatóbb, a folyamatokra épülő működést, a hatékonyság javítását eredményezte. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének előkészítésére 2005ben a 2004. évinek több mint háromszorosát, 13,3 milliárd forintot költöttünk. Teki ntettel arra, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése nem egyetlen év, hanem hosszabb időszak előkészítő és kivitelező munkáit igényli, a főbb eredmények bemutatásában nehéz szétválasztani, hogy mi melyik évben épült. De fontosnak tartom elmondani, hogy 2004ben és 2005ben átadásra került szakaszok között az M7es Balatonszárszó – Ordacsehi közötti szakasza, az M5ös Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakasza, az M0s útgyűrű M5ös és 4es közötti szakasza, a 4es számú főút Vecsés – Üllő elkerülő szakasza mellett épül tovább az M3as, az M6os, az M7es és különböző olyan egyéb tranzitfejlesztések, amelyek az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően az útburkolat teljes cseréjével valósultak meg. Ha nemcsak közútra koncentrálunk, akkor érdemes megnézni, ho gy a vasútnál mi történt 2005ben. Én három dolgot emelnék ki a vasút fejlesztéséből. Az első, hogy megindítottuk, megkezdtük a reformfolyamatot. Az Országgyűlés bölcsességének köszönhetően új törvényt tudtunk megfogalmazni 13 év után, ami a vasúti reformo t elindíthatóvá teszi, amely képessé teszi a társaságot, hogy befogadja az európai uniós fejlesztéseket, szétválaszthatóvá teszi az egyes üzletágakat, átláthatóbbá, hatékonyabbá teheti a működést. Mindannyian tudjuk, hogy a MÁV ma évente 160 milliárd forin t veszteséget termel. Ennek jelentős csökkentése mindannyiunk közös
