Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2360 tudással rendelkezik. Ebben kell tudnunk állni a versenyt meggyőződésem szerint, és ennek megfelelően kell a rendszerbe való beavatkozásokat megtenni. Szeretnék emlékezte tni rá, hogy persze sok mindent lehet tenni ennek érdekében, de talán a legfontosabb, hogy a piac elismerje ezt a szaktudást, nemcsak elméletileg, eszmeileg, erkölcsileg, hanem konkrét fizetésben is. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat arra, hogy épp en a kormány kezdeményezésére született az elmúlt év végén egy hároméves minimálbérmegállapodás a szakszervezetekkel, munkáltatókkal, amelynek eredményeként három év alatt olyan bérminimumok alakulnak ki Magyarországon, amelyek elismerik a szaktudást, a s zakmunkásvégzettséget. Évtizedeken keresztül ez nem volt lehetséges, most mégiscsak megtörtént, és fokozatosan, egyre inkább a magyar bérrendszer is, legalábbis a minimális bérek és bérminimumok tekintetében ezt a fajta kényszert megjeleníti. Szeretném mo ndani, hogy ez kényszer, a munkáltatók nem mindig örülnek nagyon ennek, de mégis úgy gondolom, hogy éppen a szaktudás megbecsülése érdekében ez egy fontos dolog. És persze számos más intézkedést is meg kell tenni. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, h ogy az állam csak az egyik szereplő a sok közül. Több hozzászólás azt akarta sejtetni, mintha itt lényegében csak a kormánynak lennének tennivalói. Szó sincs erről, szerencsére többen említették is, hogy maga az érintett is felel valamelyest saját magáért - az érintett alatt a diákot és a szülőt értem elsősorban. A munkáltatók is viselnek, nemcsak eszmei, hanem anyagi felelősséget is a szakképzés és felnőttképzés terén. Intézményfenntartóként az önkormányzatok jelentős felelősséggel bírnak, és persze az áll amnak megvannak a maga működtetői és fejlesztési felelőssége, de nem teljesen az övé, hanem a többiekkel együttműködve. Ezért azt gondolom, akkor cselekszik helyesen az állam, ha olyan körülményeket teremt, hogy a szereplők egymásra találjanak, és a szerep lők felelőssége egymással harmonizálva, integráltan érvényesülhessen. Ezen belül a vitában felvetődött a két érintett tárca, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium együttműködése. Arról szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy a lehető legharmonikusabb ez az együttműködés. Ha a szabályozásban esetleg vélnek olyat felfedezni, ami ellentmondásos, akkor bizonyára fognak módosító indítványt benyújtani, és meg fogjuk együtt vizsgálni, hogy lehete vagy kelle továbbpontosítani a szabályozáson. Többen teljesen jogosan vetették fel, hogy a szakképzés és a felnőttképzés ügye egy olyan ügy, amely egyfelől hosszú távra szól, másfelől csak rendszerszerűen szabad beavatkozni, különben jelentős károkat okozunk, ha cs ak ittottamott nyúlunk hozzá. Sőt Kontur Pál képviselő úr jelezte, hogy ha egy rossz rendszerbe megy a fejlesztés, akkor az semmit sem ér, sőt kidobott pénz, az adófizetők pénzéből való pazarlás. Szeretném Kontur Pál, Czomba Sándor és Babák képviselő ura k figyelmét felhívni arra, hogy az elmúlt esztendők ben megszületett Magyarországon a szakképzés fejlesztési programja, megszületett a felnőttképzés fejlesztési programja, mint európai uniós tagállam, a life long learning, az éle thosszig tartó tanulás stratégiáját az asztalra tettük, és a fejlesztéshez kapcsolódóan a társadalmi megújulás operatív program keretében, aminek jelenleg zajlik a vitája, azt is megfogalmaztuk, hogy 2013ig mely kérdésekben látunk fejlesztési lehetőséget és szükségletet, és milyen forrásokat gondolunk erre szánni. (12.00) Ha ezek után még kívánnak további rendszerszerű elemet, akkor ezt kíváncsian várom, de azt gondolom, hogy minden létező hosszú távú, előretekintő stratégia a szakképzés és felnőttképzés k érdésében elkészült, az asztalon van, a jelen törvénymódosítás azt a törvényi keretet, feltételt teremti meg, hogy ezek érvényesülhessenek. Ennek egy részét megtettük az elmúlt években, amikor az előző kormány a száz lépés program keretében a szakképzésben is egy gyorsabb változást akart előidézni, akkor szerepelt a Ház asztalán a szakképzési törvény módosítása; most viszont a szakképzés, a felnőttképzés és a munkaerőpiac összefüggéseit megteremtő változásokat hoztuk ide,
