Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2316 Nos, a problémák között a rossz szociális helyzetet, másodsorban az alacsony iskolai végzettséget, harmadsorban a tömeges munkanélküliséget körükben, negyedrészt a segélybe menekü lés tipikus családi mintáját, a jövedelemhiány miatt felhatalmazott tartozásokat, az egészségi állapotot, az alacsony érdekérvényesítési képességet és az őket gyakran érő hátrányos megkülönböztetést szeretném említeni. Ez így együtt mind jellemző a hazai c igányság helyzetére, nemcsak ma, sajnos, hanem évtizedes módon. S ha ez így van, akkor bár morális kötelezettségünkből adódóan is, egyes részügyekkel foglalkozva is kell segíteni, ugyanakkor számot kell vetni azzal, hogy jelentős erőforrásokat csoportosítv a, elsősorban az európai forrásokra apellálva olyan programot kell közösen megvalósítsunk, amely egymásra ható módon segíti elő ezeknek a hátrányoknak a leküzdését. Önnek igaza van abban, hogy kulcskérdés a foglalkoztatás és kulcskérdés a képzés, a foglalk oztathatóság kérdése, valamint a gyermekek szempontjából az iskoláztatás és a megfelelő szülői minták biztosítása a családban. Ezért is van az, hogy már az eddigiekben is a programok zöme, a megelőző 1015 év programjainak a zöme igyekezett erre koncentrál ni. Igyekezett, de áttörő eredményt nem értünk el ez alatt a 16 év alatt. Mert bár igaz az, hogy létezik a kormány Útravalóprogramja, ami a legnehezebb sorúaknak, mintegy 20 ezer embernek ad ösztöndíjat, hogy tanulhasson középiskolában - szakmát szerezzen - és felsőoktatásban, ez mégsem globális válasz, csak egy lépés. Bár létezik kifejezetten a cigányságot támogató ösztöndíjalap 1314 ezer roma fiatalt és fiatal felnőttet támogató módon, de ez önmagában nem elegendő. Bár létezik a közmunkáknak egy nagyon széles köre, amely egy részében immáron a közmunka összekapcsolt, a foglalkoztatás összekapcsolt a képzéssel, hogy egzisztencia legyen, mialatt az elemi kompetenciákat meg lehet tanulni, ez önmagában mégsem elég. Ezért tehát a komplex nagy fejlesztési prog ramok szükségesek itt. Ezeket fogjuk elindítani az európai fejlesztési forrásokból, célzottan azokra a kistérségekre, ahol koncentráltan van jelen a probléma, roma és hasonló élethelyzetű emberek tömegével vannak, ahol egyszerre kell segíteni a gyermekesél yek szempontjából a bölcsödétől a családi napközin át, egyszerre kell a közcélú foglalkoztatással, egyszerre a védett munkahelyek fenntartásával, egyszerre a foglalkoztatás közbeni képzéssel és az olyan típusú segélyezéssel, ami munkára ösztönöz, hogy ne a zt a szülői mintát lássák a gyerekek, hogy segélyből lehet tartósan megélni. Ezek a komplex kistérségi programok csak a szociális tárca területén a TÁMokból, amit így hívunk, a társadalmi megújulás programjából kistérségenként egymilliárd forintos támogat ást, programhátteret fognak kapni, és másik három programból még újabb egyegyegy milliárd forintos támogatásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy 28szor 4 milliárdos forrás keletkezik célozottan ezekre a komplex programokra. Ezek sem válaszolják meg ter mészetesen az egész roma lakossággal kapcsolatos esélyproblémákat, de teremtenek egy új mintát, hogy a többségi társadalom immáron kész arra, hogy ne csak az arányosan rá jutó részt, hanem többletet fordítson az esélyek építésére, egy új együttműködés kial akítására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/1302. sorszámon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/1302/23. s orszámokon kapták kézhez a képviselők.
