Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2280 sokat kellett dolgozni. Magam is az elmúlt napokban kizárólag ezzel a törvényjavaslattal foglalkoztam. Mi indított arra, hogy javasoljam, hogy ne ma legyen a zárónapja a módosító javaslatok benyújtásának, hanem a holnapi nap? Egész egyszerűen egy parlamenti szokásjog. Számtalan alkalommal elő fordult, hogy az országgyűlési képviselők valamelyike ezt kérte a levezető elnöktől, aki most a házelnöki jogosítványokat gyakorolja, és az a szokás alakult ki, hogy ilyenkor ezt a lehetőséget biztosítják a képviselők számára. Természetesen elvben lehetősé g nyílt volna arra is, hogy tárgyaljuk a jövő héten is még ezt a törvényjavaslatot. Egyébkén a részletes vita alkalmat ad arra a benyújtott számtalan módosító indítvány miatt, hogy folytassuk a vitát, és tudjuk azt is jól, hogy a parlamentben kialakult egy olyan, házszabályellenes gyakorlat, amely szerint a részletes vitában, sokszor a záróvitában is visszatérnek azokra a kérdésekre, amelyek az általános vita témakörébe tartoznak. Ennek következtében úgy ítélem meg, hogy nem zárjuk le ma az általános vita l ezárásával az eszmecserét, hanem ezt a jövő héten folytatjuk, és egyben a bizottságokban is lehetőség nyílik a további munkára. Ennyit a formális kérdésekről, a rendelkezésre álló idő megítéléséről. Áttérnék néhány tartalmi problémára. Hock Zoltán képvisel őtársam azt fejtegette, hogy itt hiányzik a valódi legitimáció. Azt javasolnám Hock Zoltán képviselőtársamnak, hogy nézze meg nagyon alaposan az 50/1998. alkotmánybírósági határozatot és annak az indoklását is, különösen az indoklás 9. pontját. Ez a 9. pon t levezeti azt, miért is jogosult a kormány arra, hogy az alkotmány alapján éljen önálló szervezetalakítási jogával, amelyről ez a törvényjavaslat szól. Pontosan azért, mert vissza tudja vezetni a legitimációját, a támogatottságát a parlamentre, a parlamen t mögött pedig - a népszuverenitás elve alapján legalábbis elvileg - a népakarat húzódik meg. Ameddig ezt a láncolatot ki lehet mutatni, fejtegeti az Alkotmánybíróság határozatának az indoklása, addig legitimációs probléma nem merülhet fel, és természetese n legalitási, alkotmányossági probléma a szűkebben értelmezett alkotmányjogi értelemben sem állhat fenn. Tehát megvan a megfelelő legitimációja a kormánynak ahhoz, hogy az államigazgatás szervezetrendszerét úgy alakítsa át, ahogy azt az alkotmány és a törv ények keretei között szükségesnek tartja. Egyébként maga a parlament adja meg ezzel a törvénnyel, illetőleg a korábban elfogadott 2006. évi LVII. törvénnyel erre a felhatalmazást. Mint utaltam arra, tulajdonképpen ez a felhatalmazás már megtörtént, hiszen a 2006. évi LVII. törvény kimondja, hogy a központi hivatalokat kormányrendelettel kell létrehozni. Felmerült az is több felszólalásban, hogy nem látjuk világosan, hogy milyen szervezetrendszer húzódik meg az egyes elnevezések mögött. Egyetlenegy példán be mutatnám - ezt megtettem egyébként az alkotmányügyi bizottság ülésén is , hogy feltehetően milyen kormányzati szándékok húzódnak meg a névváltoztatások mögött. Vegyük elő a pénzügyi igazgatást, azért, mert ennek nem olyan bonyolult a szisztémája, nem olya n bonyolult a struktúrája, mint az agrárigazgatásnak. Világosan láthatjuk, hogy megjelenik egy új fogalom, hogy állami adóhatóság. Azt is világosan látjuk, hogy eltűnnek a törvényekből olyan kategóriák, mint APEH, mint Szerencsejátékfelügyelet, mint Illet ékhivatal - bár néhány helyen az illetékhivatal a törvényjavaslatban szerepel. Ebből pedig levonhatjuk azt a nagyon egyszerű következtetést, hogy az a szervezet, amelyet jelenleg Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak nevezünk, s amely az adóigazgatás cen truma, magában fogja foglalni majd az illetékhivatalokat, és magában fogja majd foglalni a Szerencsejátékfelügyeletet is, amely jelenleg egyébként nem egyszerűen központi hivatal, hanem országos hatáskörű szerv. De miért országos hatáskörű szerv? Azért, m ert egy 1991es törvény hozta létre, és 1991ben csak minisztériumok és országos hatáskörű szervek voltak; a 3333/1992. - egyébként titkos - kormányhatározat írta elő először azt, hogy országos hatáskörű szervek mellett központi hivatalok, illetőleg minisz tériumi hivatalok is létrejöjjenek.
