Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - Karsai Péter (MDF) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - “Nem kell-e a képviselő- és polgármester-jelöltséget erkölcsi bizonyítványhoz kötni?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARSAI PÉTER (MDF): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter:
2198 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ka rsai Péter, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek: “Nem kelle a képviselő- és polgármesterjelöltséget erkölcsi bizonyítványhoz kötni?” címmel. A kérdésre a feladat- és hatáskörrel rendelkező Önkormányza ti és Területfejlesztési Minisztérium képviseletében Lamperth Mónika miniszter asszony válaszol. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a válaszadó személyét. (Karsai Péter: Igen.) Igen, elfogadja. Öné a szó, képviselő úr. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Asszony! Biztosan tudják azt, hogy ha egy kezdő tanító néni bemegy a hatévesek közé, akkor a pályázatához mellékelnie kellett az erkölcsi bizonyítványát, és így nyerhette el azt a tanítói katedrát. Ugyanez igaz, mondjuk, a köztisztviselőkre is, akiknek a büntetlen előéletet ugyancsak ily módon kell igazolni, sőt már a vállalkozó sem mehet el a vállalkozói igazolványáért, ha erkölcsi bizonyítványt nem mellékel hozzá. Nos, ennek fényében talán érthető lesz a kérdésem, miután olyan botrányos esetekről hallottunk az elmúlt önkormányzati választást követően, hogy például Siklósnagyfalu megválasztott polgármesterét a letöltendő börtönbüntetés miatt a rendőrség lóhalálában kereste, míg meg nem találta valah ol egy másik településen; vagy egy Semjén nevű településen - BorsodAbaúj megyében - szintén okirathamisítás miatt a polgármester várhatóan büntetés elé néz; vagy akár a saját településemet is példaként hozhatom, hogy egy kisebbségi önkormányzati képvisel ő, aki korábban is elnöke volt - talán most is - az önkormányzatnak, az elmúlt ciklusban két büntetést, két hatályos, jogerős ítéletet kapott, egyébként most ő lesz a huszadrendű vádlott az osztrák holokauszt kárpótlási ügyben. Sokan vagyunk mi, akik tudná nk a saját környezetünkből felsorolni ilyen eseteket. Szóval, felmerül a kérdés, hogy ha joggal várjuk el egy tanító nénitől az erkölcsi bizonyítvány meglétét, akkor talán nem kellenee azon elgondolkodni, hogy egyébként azok a vezetők, azok az önkormányza ti képviselők, polgármesterek, akik mégiscsak egy közösség vezetésére vállalkoznak, nem kellenee hogy rendelkezzenek egy ilyen erkölcsi bizonyítvánnyal, hogy azt a szégyent, ami most, illetve az elmúlt hetekben, hónapokban ért bennünket, legalábbis megelő zzük. Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Lamperth Mónika miniszter asszonynak. DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter : Elnök Úr! Tisztel t Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Jogos elvárása Magyarországon valamennyi választópolgárnak, hogy azok, akik választott tisztségért indulnak, feddhetetlenek legyenek. Azt gondolom, az ön kérdésében megfogalmazott állításban csak maximálisan egyetérte ni tudunk. Az aktív és passzív választójog azt jelenti, hogy választani és választhatónak lenni; ez ma Magyarországon a Magyar Köztársaság alkotmányos szabályai szerint egybeesik nagyon helyesen. Azonban csak és kizárólag az alkotmány mondhatja meg azt, ho gy ki az, akinek nem adunk választójogot. A Magyar Köztársaság alkotmánya azzal összefüggésben, amire ön utalt - most a többi okot nem veszem ide , azt mondja, hogy jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt álló és az, aki sza badságvesztés büntetés vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. Az alkotmányhoz lehetett igazítani az eljárási szabályokat, és nem is lehet máshogyan. Amire az alkotmány ad felhatalmazást, ahhoz lehet hozzárendelni eljárást . Így alakult ki az a gyakorlat és az a szabályozás, hogy a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága szolgáltat arról adatot, hogy kik azok, akik éppen büntetésvégrehajtás alatt vannak. Ők természetesen nem élhetnek a választójoggal, és nem is választ hatóak ebből adódóan.
