Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - Herényi Károly (MDF) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Sikeres-e a kormány drogpolitikája?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2186 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2002ben az akkori kormányváltást követően az új kormány drogpolitikája hosszas viták után alapvetően és jelentősen megváltozott. Vita volt észlelhető a koalíción belül is, hiszen a szocialista frakció nem mindenben értett egyet a liberális törekvésekkel, végül azonban a liberális álláspont kerekedett felül, és meglehetősen liberális sá vált az akkori és a jelenlegi kormánykoalíció és a kormány drogpolitikája. Az akkori vitában a Magyar Demokrata Fórum jó néhány kérdést fogalmazott meg, és most, négy és fél év elteltével érdemes ezeket a kérdéseket újra feltenni, már csak azért, hogy m egnézzük, mennyire volt eredményes ez a liberalizált drogpolitika. Az első ilyen kérdésünk az volt, hogy kötelességee a kormány szerint az államnak, hogy megtiltsa a kábítószerek kínálását és árulását. A második kérdés, tűrnie kelle az államnak a kábítós zerfogyasztási szokások elterjedését. A harmadik: polgárjoggá kelle emelni a közös, illetve a csoportos kábítószerfogyasztást? Vagy ugyanilyen kérdés, hogy gyengíteni kelle az iskolák köré vont állami védőburkot. Engedményeket kelle tenni a dílerek és a drogfogyasztás felé ahhoz, hogy eredményes megelőzés történhessen? Nem kelle gondot fordítani arra, hogy az engedékeny szabályozás mellékhatásaként ne gyengüljön a kemény drogok állami ellenőrzése? Négy év telt el azóta, itt a mérlegkészítés ideje. Idő közben az Alkotmánybíróság is ítéletet mondott a 2002es jogalkotási irányról. A határozat alapján kimondhatjuk: lehet bármilyen szigorú büntetési tételeket megfogalmazni a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekre az egyik oldalon, ha a másik oldalon fe lelőtlen és átgondolatlan módon megnyitjuk a büntetés elkerülésének lehetőségét? Kérdésem, hogy a kormány ugyanúgy gondolkodike ma ebben a kérdésben, mint ahogy gondolkodott 2002ben. (Taps az MDF és a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, ké pviselő úr. A kérdésre Kondorosi Ferenc államtitkár úr válaszol. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm, hogy felvetette ezt a roppant nehéz és roppant nagy körül tekintést igénylő kérdést. Az volt a felszólalásának a címe, hogy sikerese a kormány drogpolitikája… (Pettkó András: Nem! - Derültség az ellenzéki padsorokban.) Magam is kifejteném az álláspontomat, ha megengedi. Én azt mondanám, hogy ez egy összetett kér dés, vannak sikerei, és vannak nehézségei. Sőt, azt mondanám, hogy nemcsak a kormánynak, hanem a parlamentnek is van drogpolitikája, hiszen a hosszú távú nemzeti drogstratégiát a parlament fogadta el 2009ig. Ha megnézzük a drogpolitika területeit, akkor a zt látjuk, hogy a világban mindenütt, ahol ezzel a kérdéssel felelősségteljesen foglalkoznak, három nagy cél van: a kínálat, a kereslet és az ártalom csökkentése. És vannak eszközök: a felvilágosítás, a leszoktatás, a gyógykezelés, a reintegráció és a bünt etőjog. A nemzeti drogpolitika egyik fontos célkitűzése, hogy a büntetőjogi eszközrendszeren keresztül is védje az állampolgárokat, és csökkentse a drogokat kipróbálók számát, és megakadályozza vagy végsőkig kitolja a drogfogyasztás időtartamát. Ami a kormány drogpolitikájának a terminumait illeti, ezek a következők: a kormány a programjában amellett foglalt állást, hogy széles társadalmi összefogással, a felelős egyházi és civil szervezetekkel együttműködve küzdjön a szenvedélybetegségek, a kábít ószerprobléma visszaszorításáért. A drogpolitikának továbbra is lényeges meghatározója az a tétel, amely szerint a drogfogyasztás problémakörének kezeléséhez legfőképpen az egészségügyi, szociális ellátások, a prevenció és csak aztán a büntetőjog eszközre ndszerén keresztül vezet az út.
