Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis… vállalkozónak” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2177 Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis… vállalkozónak” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Szatmáry Kristóf, a Fidesz képviselőj e, interpellációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: “Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis… vállalkozónak” címmel. Szatmáry Kristóf képviselő urat illeti a szó. SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A Gyurcsánycsomag vállalkozás- és foglalkoztatásellenes voltára a kezdetektől sokan, sokféle formában felhívták a figyelmet. Az egyik kasszandrai jóslat, a hazánkban működő nemzetközi vállalatok esetleges kivonulása gyorsan realizálódni látszott az Audi nyár végi be jelentésekor. A cég megüzente: vagy szolidaritási adó, vagy az új nagyberuházásait mégsem hazánkban valósítja meg. Az Audi határozott fellépése miatt előállt helyzetet a kormány csak utólagos tűzoltással, az úgynevezett lex Audival tudta orvosolni. A novem ber 8ai kormánydöntés módosította a Magyarországon működő vállalkozásokra kivetett úgymond szolidaritásiadótörvényt, levonhatóvá téve a K+F kiadásokat annak alapjából, a vállalati nyereségből. Tekintve a kutatásfejlesztés sanyarú helyzetét, ezt a lépést üdvözölnünk kell, azért is valószínűleg, mert megtétele nyilvánvalóan nélkülözhetetlen volt az Audi Magyarországon tartásához. Ami miatt mégis szólnunk kell, az, hogy ezzel a lépéssel a Magyarországon működő nemzetközi cégek és a hazai kis- és közepes vál lalkozások között amúgy is meglévő óriási versenyképességi különbség tovább nő. Fokozódik a törvénymódosítás következtében előálló egyenlőtlen vállalati adóteherviselés is. Hiszen a K+F forrásokkal nem rendelkező magyar kis- és középvállalkozói kört jelen tősen erősebben sújtja ezek után a szolidaritási adó új formája. Mint önök előtt is nyilvánvaló, a kis- és középvállalkozói szektor túlnyomó része ugyanis képtelen a kutatásfejlesztésre, a túléléséért küzd. Így nem fogja tudni igénybe venni az ehhez köthe tő adóalapkedvezményeket sem. (15.20) Mind a Vállalkozók Pártja, mind a Fidesz, mind az érdekképviseletek próbálták, próbálják elérni a kormánynál, hogy a bérek jövedelemterhei a kormány ígéretének megfelelően mérséklődjenek. Tekintve, hogy a kis- és közé pvállalkozások alkalmazzák a foglalkoztatottak kétharmadát, e kör számára ezen kedvezmény ugyanolyan jelentőségű lenne, mint a kutatásfejlesztési tevékenységet végző nagyvállalatoknál a most elfogadott adóalapkedvezmény. A legális foglalkoztatás támogatá sa legalább annyira nemzetgazdasági cél, mint a kutatásfejlesztés bővítése. Sajnálatos, hogy ellentétben a gazdaságpolitikai deklarációkkal, a napi gyakorlatban a kormány szembetűnően preferálja a nagy nemzetközi cégek kéréseit a kis- és közepes vállalkoz ások javaslataival szemben. Kérdezzük tehát, milyen nyomásgyakorlásnak kell történnie a több mint 2 millió embert foglalkoztató hazai kis- és középvállalkozások részéről, hogy a kormány hasonlóan komolyan vegye ennek a szektornak a kéréseit is, úgy, mint a hogy az 500 ezer munkavállalót foglalkoztató nemzetközi cégek igényeit a látott módosításban figyelembe vette. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Mit kíván tenni a kormányzat az eltolódott teherviselési arányok helyrebillenté se érdekében? ELNÖK (Lezsák Sándor) :