Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP):
2148 Vagy honnan gondolhatnánk, hogy most valóban elkövetkezett az együttműködés ideje, amikor a múlt héten még arról szónokolt, hogy az uniós forrásokat egyfajta bizottságnak - ő felügyelőbizottságn ak nevezte, mondjuk azt, állapodjunk meg egyelőre annyiban, hogy bizottságnak - kellene felügyelnie, majd körülbelül fél órával később leszavazta az erre irányuló fideszes indítványt, amely június vége óta hever a Ház asztalán, várva azt, hogy napirendre k erüljön? Mit gondoljunk arról a nyitottságról és együttműködési készségről, amely az önkormányzatok irányában most hirtelen virágzik, nemcsak bimbódzik, de buján virágzik, miközben amikor mi az önkormányzati egyeztető testületre tettünk javaslatot még szep temberben, akkor azt egyetlen mozdulattal söpörték le? De azért nem ennyire reménytelen a helyzet, tudják, mert van együttműködés. Ugyanis van együttműködés kormányoldal és ellenzék között. Ipkovich polgármester úrnak, országgyűlési képviselőtársamnak is m ondom: amiről a múlt héten beszéltem, a házelnök asszonynál történő egyeztetés nem a házbizottsági ülés volt. Az öt frakcióvezető rendszeresen szokott találkozni a házelnök asszonynál, nem bántó szándékkal mondom, csupán azért, hogy igenis van együttműködé s, van együttműködés az öt párt között, van együttműködés a parlamentben is. Tudunk vitatkozni egymással, tudunk megállapodni is, ha arról van szó. Ezért történik az is, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke, Kuncze Gábor által jegyzett meghívónak eleget fogunk tenni. Ezúton is kérem az SZDSZt, hogy üljünk le, beszéljük meg, hogy milyen témában, milyen körülmények között tudunk leülni tárgyalni, vitassuk meg azokat a kérdéseket, amelyeket Kuncze Gábor vagy az SZDSZ felvetett, esetleg bővítsük ki új abbakkal, szűkítsük, de vitassuk meg ezeket a kérdéseket, mert valóban szükség van párbeszédre. A párbeszédhez azonban minimális bizalomra is szükség van. A minimális bizalmat pedig meg kell szolgálni, nem ledolgozni, nem szétrombolni, hanem meg kell szolg álni. (13.20) Az én meggyőződésem, hogy a Magyar Országgyűlésben helyet foglaló pártok megszolgálták ezt a bizalmat, Gyurcsány Ferenc pedig lerombolta ezt a bizalmat kétéves, hároméves, négyéves tanácsadói tevékenységével, miniszterelnöki tevékenységével, amikor számtalanszor adta tanúbizonyságát annak, hogy nem tartja be az adott szavát, nem gondolja komolyan, amit mondott, és egyetlen kommunikációs trükkért bármit eladna, legyen szó akár gyermekkori ismerősről, legyen szó akár szomszédos országról, határo n túli magyarokról. (Dr. Géczi József Alajos: Viktor nem ezt mondta.) Mi várhat akkor az ellenzékre bármilyen tárgyalás során? Nagynagy óvatossággal nézünk ezért a szerda elé. Bízunk abban, hogy Gyurcsány Ferencet önök majd megfegyelmezik, és adott szaván ak betartására kényszerítik. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Botka László képviselő urat, frakcióvezetőhelyettes urat illeti a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Frakcióvezetőhely ettes úr! DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzatok, az önkormányzatiság az elmúlt tizenhat esztendőben a demokrácia alapjává, meghatározó intézményévé vált, immáron kormán yzati ciklusokon túlmutató gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezünk, kialakult az egyeztetések mechanizmusa, az önkormányzati érdekképviseletek rendszere. A területfejlesztés intézményrendszerében pedig tízéves gyakorlatunk van, és mindenki, aki részt v ett a területfejlesztési tanácsok munkájában, tudhatja, hogy az elmúlt tíz évben nem a pártpolitikai csatározások, hanem sokkal inkább a települési, térségi és kistérségi érdekek ütköztetése és összehangolása volt a meghatározó. Demokráciában kormá nyzat és önkormányzatok együttműködése evidencia. Szükségszerűség, szükséges az állam megfelelő működéséhez. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy az előttünk álló