Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 18 (34. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BECSEY ZSOLT (Európai Néppárt - Európai Demokraták):
2021 kettőnél jellemző az, hogy központi és helyi összefogással valósult meg, Debrecenben is és Győrben is az önkormányzatok segítették, hogy megvaló sulhassanak ezek a beruházások. Úgy gondolom egyébként, hogy az élet minden területére példamutató az, hogy politikai színektől függően tudjunk együttműködni, tudjon a kormány és tudjanak az önkormányzatok együttműködni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ( Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő úrnak, Néppárt, a Fidesz időkeretének terhére. Képviselő urat illeti a szó. BECSEY ZSOLT (Európai Néppárt - Európai Demokraták) : Köszönö m szépen, elnök úr. Kihasználva rövid időmet, csak néhány gondolatot fejtenék ki. Az egyik dolog, hogy mivel a vonatkozó, gazdasági bizottság tagja vagyok az Európai Parlamentben, szeretném elérni azt a helyzetet, amikor nem szemlesütve kell bemennem egy b írósági... vagy egy bizottsági ítéletre, bár az időnként már bíróság is, ha néha Juncker urat hallgatom a magyar helyzetről. A legfontosabb tehát az, hogy most már végre valljuk be, hogy mi mennyi, mi mennyiért, hogyan, tehát ne legyen az, hogy a kettő a v égén öt lesz, a három meg tizenkettő, a négy meg kilenc. Úgyhogy ezt kérném a pénzügyminiszter úrtól. Úgy látom, hogy persze most már el is indultunk a jó úton, azt hiszem, hogy ami hátra van, az még néhány “itt a piros, hol a piros” játéknak a kijátszása PPPkkel és egyebekkel. És akkor, ha legalább szembe tudunk nézni a helyzettel, azt hiszem, valamennyire ki is tudunk belőle lábalni. Hatalmas a hiány, a magyar hiány, és ezt nem lehet elkendőzni azzal, hogy reformokat indítottunk el, hiszen más visegrádi országok is reformok előtt állnak, de előtte azért nem teszik tönkre a saját költségvetésüket. A másik dolog, amit én kiemelnék, az nem is a nagy költségvetés és az a talán utópizmust is súroló elképzelés, hogy három éven belül kijövünk a túlzottdeficitel járásból - ennek aztán vér és könny lesz az áldozata , hanem az inflációt emelném ki. Nagyon érdekes módon ahhoz, hogy az országaink csatlakozzanak az eurózónához, nem is annyira a költségvetési deficit lefaragása az egyik legnagyobb kihívás, ezt most már látjuk tavasz óta, hanem az infláció. Éppen ezért én nagyon nagy sajnálattal olvastam azt, hogy nagyon fölpörgetjük az inflációt központi intézkedésekkel, elsősorban az adópolitika oldaláról. Ezért szerintem az adópolitikának - és ezt újra végig kellene g ondolni a 2007es költségvetés kapcsán is - mindenféleképpen egy antiinflációs politikát kellene folytatnia, amelynek egyébként néhány elemét ki is ragadnám. Az egyik a jogbiztonság visszaállítása, tehát hogyha az úgynevezett regisztrációs adónál visszatér ítésre van szükség, akkor azt tegyük meg. A másik ez az úgynevezett munkaintenzív kérdéskör: a munkaintenzív tevékenységeknél szerintem egy jóval alacsonyabb adókulccsal ugyanazt az adómennyiséget be lehetne szedni. Nagyobb volna a fogyasztóvédelmi hatása a számlaadás miatt, és ezáltal a költségvetés is jól járna, meg valamit erősödnénk is abból a nagy feketegazdaságból, amit jelenleg látunk. (8.10) Még két dolgot emelnék ki. Az egyik az, hogy mindenféleképpen egy munkahelyteremtést kellene elindítani, hisz en csak így lehet kibontakozás. A másik a családpolitika támogatása. Gondolom, ezt már sokan elmondták. A másik kérdéskör, amit kiemelnék, az a kifizetések ügye. Kérném, hogy az úgynevezett top upot, a nemzeti kiegészítést ne keverjük össze a Nemzeti Vidék fejlesztési Alap kérdésével, mind a kettőt külön soron, tisztán és vegytisztán lehessen a gazdák számára, illetve a vidék számára látni. A másik pedig az önrészek ügye. Egy ilyen nehéz költségvetésnél nehéz az önrészt biztosítani, mégis úgy gondolom, hogy a központi költségvetés is segítse azokat az önkormányzatokat és vállalkozókat, akik nem képesek helyzetük miatt komolyabb önrészt biztosítani, tehát ne legyen a szegény még szegényebb, a gazdag pedig még gazdagabb akkor, amikor pályázati lehetőségről van szó. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
