Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: - ELNÖK (Mandur László): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2011 Ugyanezt elmondhatjuk a pedagógusképzésre is, ahol szintén a költségek, illetve a jelenlegi helyzetből fakadó bérek és munkahelybiztonsági kérdések nem arra ösztönöznek, hogy ebben a szakmában vállalkozzanak továbbtan ulásra a fiatalok. Lesz előbbutóbb bizony tanárhiány is, amire önök most azt mondják, hogy nagy bőség van, le kell építeni. Ez mindmind a tervezés és a hozzá nem értés, ha úgy tetszik, a dilettantizmus manifesztálódása. Ez a költségvetés a szemétkosárba való. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Felszólalásra következik - kétperces felszólalásra - Veres János pénzügyminiszter úr. Parancsoljon! DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azért ilyen súlyos csúsztatást még így, 11 óra környékén se kövessen el, miszerint egy adott korosztálynak államilag finanszírozott képzésben részesülne a 70 százaléka az Amerikai Egyesült Államokban. Ön pontosan tudja, hogy messze áll a valóságtól, am it itt most mondott, és azt remélem, hogy nem akarja, hogy olyan helyzet maradjon Magyarországon, mint ami most van, hogy államilag finanszírozott képzésben Magyarországon lényegében 50 százaléknál nagyobb része van jelen pillanatban is az adott korosztály létszámának. Nem fogja tudni tartani Magyarország ezt az arányt. Örülhetünk annak, hogyha a most korrigált felsőoktatási keretszámok számainak megfelelő képzettséget szerző emberek fognak tudni elhelyezkedni. Ö n pontosan tudja, hogy ma az egyik legnagyobb problémája Magyarországnak az, hogy akik most végzik el a felsőfokú tanulmányaikat, onnan kikerülve közülük nagyon sokan, 20 százalékhoz közeli létszámban vannak ma, akik nem találnak munkahelyet. Ők azok, akik úgy érzik, hogy helytelen volt, rossz volt, hogy annak idején felültek annak, amit annak idején itt elhitettek velük, nem tudok másként fogalmazni. Tehát én azt gondolom, hogy sokkal fontosabb lenne az, ha a felsőoktatásból a valóságos piaci igényeknek, a társadalom valós igényeinek megfelelő, elhelyezkedni képes és elismert diplomával rendelkező fiatalok kerülnének ki. Szerintem erről szól az a felsőoktatási reform, amit igyekszünk megvalósítani, amit csak elindítottunk, és sajnos nagyon messze van még a vége. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Pósán László: Nem diplomások...) ELNÖK (Mandur László) : Képviselő úr, nyomja meg a gombot, és máris adok szót. Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra... (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Mindig a dtam szót, ha nyomott gombot. Kétperces felszólalásra következik TataiTóth András, az MSZP képviselője. Parancsoljon! TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én nagyon sajnálom, hogy Pósán úr nehezen érti meg, hogy hogyan működik a fel sőoktatás. Nevezetesen, most csak egy elemre térek ki a kétperces hozzászólásomban, hogy a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés között mi a kapcsolat. Ön jól tudja, hogy sokszor fél ponton múlik, hogy egy hallgató államilag finanszírozott képzésbe kerül vagy költségtérítésesbe. A kettő között évente akár egymillió forint lehet a különbség. Ezért beiktattuk a törvénybe, hogy az államilag finanszírozottak közül a leggyengébben teljesítő 15 százalékot minden évben majd a felsőoktatási reform előrehaladásával át kell helyezni költségtérítésesbe, és a náluk jobban teljesítő költségtérítésest át kell helyezni államilag finanszírozott képzésbe. Nem felel meg még így sem az igazságérzetünknek ez a rendszer, és bár sok vitám van a reformokról Drasko vics úrral, abban egyetértek vele, hogy a két rendszer igazságtalanságát közelíteni kell. Itt nem az állami források csökkentéséről van szó, kedves képviselő úr, hanem arról van szó, hogy a tanulmányi eredménytől függően, a teljesítménytől függően támogass a az állam olyan képzésben a hallgatókat, aminek a végén el is tudnak helyezkedni.
