Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
201 A kiadási oldal szintén oka a hiány ilyen értelmű keletkezésének. A kiadási oldalon, bár viszonylag jól sikerült kézben tartani a felülről nyitott tételeket, a felülről n yitott költségvetési előirányzatokat, amelyek a központi költségvetésben vannak, ám más tételek gondoskodtak arról, hogy a hiány mértéke azért a szándékozottnál, az elképzelhető legjobb pozíciónál mégsem alakult jobban. A kiadási tételeknél egy 118 milliár dos fogyasztói árkiegészítés, egy 41 ezer lakás építését segítő, 233 milliárdos nagyságrendű lakástámogatási kiadás és a családtámogatási rendszer 320 milliárdos kiadása az, ami említésre méltó. Látnunk kell azonban, amikor értékeljük ezeket a kérdéseket, hogy a költségvetés szerkezetén belül milyen folyamatok zajlódnak le. A költségvetés százalékos arányú összetételét úgy tudnám szemléltetni, hogy - nyilván nem teljeskörűen, mert vannak funkcióba nem sorolható tevékenységek - néhány funkció változását muta tjuk be. Jelentős a megtakarítás a működési funkció kapcsán, hiszen a korábbi időszak 15,6 százalékos arányához képest 14,9 százalékra csökkentek a működési funkcióra fordított kiadások. Hasonló a tendencia az államadósságszolgálattal összefüggő tételek v onatkozásában: ott 8,7 százalékról 8,1 százalékra csökkent ez az arány. Pozitív a folyamat a gazdasági funkcióknál, itt emelkedés tapasztalható: 2005ben 13,4 százalékra nőtt a gazdasági funkciók viszonya a költségvetés egészén belül, a kiadási tételein be lül. A maradék természetesen a jóléti funkciók köre: ez változó, van, ahol növekedést, van, ahol csökkenést tudunk regisztrálni, de lényegében 61,5 százalék környékén maradt az arány, és ez egy második figyelmeztető jel, hogy a költségvetés szerkezete, str uktúrája kissé konzerválódott. (10.00) Nyilvánvalóan, ha azt szeretnénk, hogy a maastrichti követelményeket, a felzárkózás paramétereit teljesíteni tudjuk, akkor bizony ezekhez a rendszerekhez hozzá kell nyúlni, reformok kellenek. A hiánynak természetesen - ahogy említettem - vannak más okozói is, a felülről nyitott tételek nemcsak a központi költségvetésben találhatók meg. Ilyenformán szót kell említeni a tbrendszer hiányáról, ami mintegy 470 milliárddal járult hozzá az eredményszemléletű és a pénzforgalm i hiányhoz is, ebből jelentősebb - de a nyugdíjalap hiányát sem felejtve, ami mintegy 90 milliárd - az egészségpénztár hiánya, ahol döntően a gyógyszerkassza évről évre, a tervezettet jóval meghaladó mértékű többletkiadása az okozója ennek a nem várt, de b ekövetkezett hiánynak. De még lényeges tételként megemlítem, hogy 2005ben az önkormányzatok is rendesen kiköltekezték magukat, a korábbi 2004. évi 16,5 milliárdról 80 milliárd fölé kúszott az a hitelállomány, amivel gazdálkodtak. Akkor itt a döntő momentu m az, hogy természetesen a költségvetésben, ahogy ezt a Számvevőszék is elismerte, alapvetően jó célokra kerültek a közpénzek felhasználásra, jó célokra költöttük el ezeket a pénzeket, azonban egy másik minősítő tényező az, hogy vajon többségében olyan cél okra költöttüke el, felhalmozásokra, fejlesztésekre, beruházásokra, amelyek idővel majd meghozzák, részben vagy egészben megtérítik azokat az áldozatokat, amit most ezzel a túlköltekezéssel, többletkiadással vállaltunk. A költségvetés adósságszolgálata, m ár az előbb céloztam rá, arányaiban javult, ugyanakkor a 900 milliárd forintot meghaladó mérték szinten alakult, döntően kamatfizetésből állt. Mintegy 10 százalékkal növekedett az államadósság mértéke 12 766 milliárdra, ami korrekcióval még a maastrichti k övetelmény alatt alakul, korrekciók nélkül pedig már a 62,4 százalékot éri el. Néhány gondolat az európai uniós viszonyrendszerről, merthogy ez azért mindenféle értelemben sikertörténet. Nemcsak értékközösségként, hanem érdekközösségként is tekinthetünk az Unióra, hiszen a gazdaságunk fejlődése szempontjából sok támogatást, például jelentős összegű pénzügyi támogatást is kapunk onnan. 2005ben a költségvetésben önmagában is pozitív a szaldó. Egy 10 százalékos befizetési megtakarítás és egy 10 százalékos bev ételi többlet eredményeképpen 187 milliárd volt, amit be kellett fizetni. Itt az Unió felé való fizetési kötelezettségünk egyrészt az árfolyam erőssége, másrészt az Unió szufficites volta, és így nyilván kisebb költségvetési befizetési elvárása miatt kelet kezett ez
