Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR BÉLA (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1991 Mondanék néhány olyan dolgot, ami emellett segíthetne a vizsgán, hiszen most a kormány nemcsak a saját parlamentje előtt vizsgázik, hanem nemzetközi színtéren is. Ezt azért állítom, mert ma az európai piacon nem a vállalkozók versenyeznek egymással, illetve nemcsak ők, hanem a kormányok támogatás- és elvonáspolitikái versenyeznek. Gondoljunk csak a magyar mezőgazdaság szereplőire, akiknek körülbelül 50 százalékkal kisebb mezőgazdasági tám ogatás mellett kell versenyben maradni külföldi társaikkal! Milyen lehetőségei vannak egy kormánynak, hogy segítse a vállalkozókat? Az egyik az adórendszer egyszerűsítése. Téved, aki azt hiszi, hogy az adórendszer egyszerűsítése az adócsökkentéssel fejezhe tő ki. A mi javaslatunk arra épül, hogy az élőmunkát, a munkajövedelmeket terhelő adókat csökkentve, inkább a fogyasztási típusú adókat kellene valamelyest növelni. Ezért voltunk ellene a 25 százalékos áfakulcs csökkentésének egy esztendővel ezelőtt, és ez ért gondoljuk, hogy ennek a visszaállítása talán jó hatással lenne a gazdasági élet szereplőire. Igaz, hogy átmenetileg, rövid távon inflatorikus lenne, de hosszú távon mindenütt kedvezőbb lenne. Csak egy példát engedjenek meg: a szomszédos Szlovákiában az adóterhek átlagban 30 százalékosak, míg Magyarországon ugyanez az élőmunkaadóteher 40 százalék körüli. Ez 25 százaléknyi különbséget tesz ki, amely meglehetősen sok, és a versenyhelyzetünket rontja. Van azonban egy másik olyan terület, amellyel a kormány nem foglalkozik kellő súllyal vagy kellő mértékben, ez a hazai piac védelme. A hazai piac védelmének is legalább két lehetősége van: az egyik a vám- és pénzügyőrség munkájának, tevékenységének erősítése, a másik pedig a minőségvédelem, a fogyasztóvédelem. Először az elsőről hadd ejtsek egykét szót! Az igaz, hogy ebben a mostani költségvetésben a vám- és pénzügyőrség támogatása körülbelül 40 milliárdot tesz ki, ami elvileg elég is lenne. Viszont, ha megnézzük, hogyan oszlanak meg most a feladatok, akkor az t látjuk, hogy itt jelentős átalakulásról van szó. Ugyanis Románia csatlakozásával olyan helyzetbe kerülünk, hogy a körülöttünk lévő országok közül már csak kettővel lesz olyan határunk, amely nem európai uniós tagország, viszont a belső piac védelme a pén zügyőrség tevékenységének erősítése, átcsoportosítása, különösebb anyagi források nélkül indokolt lenne. Hadd említsek két számot: egy évvel ezelőtt a kínai importunk 550 milliárd forint körüli összeget tett ki, az exportunk ezzel szemben alig 50 milliárdo t, 1:10 volt az arány. Erre azt lehet mondani, hogy igen, mert az Európai Unió nagyon megköti a kormányok és az államok kezét e vonatkozásban, de Kína nem európai uniós tagország. Ráadásul van egy olyan szomszédos ország - Szlovénia , amely egyszerűen bez árta a kapuit a kínai termékek előtt, és a szlovén állampolgárok Magyarországra járnak át a kínai piacra bevásárolni, ott ilyen tevékenységet nem lehet folytatni. E hozzáállás eredményeképpen a magyar könnyűipar az utóbbi tíz esztendőben gyakorlatilag a nu llával lett egyenlő. A kínai termék teljességgel kiszorította a magyar terméket. A másik ilyen terület a piacvédelem másik lehetséges eszköze, a fogyasztóvédelem, amely a minőségvédelmet célozza. A tavalyi költségvetés tárgyalása során már jeleztük, hogy a 40 százalékos támogatáscsökkentés, amely ezt a hivatalt - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget - érte, nemhogy nem indokolt, hanem roppant veszélyes, hiszen egy nagyon fontos aktivitás hatékonyságát csökkenti. Ebben az esztendőben 680 millió forint fog jut ni a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, ez pontosan 10 millióval több, mint a tavalyi, tehát még az inflációt sem fogja fedezni. Mi természetesen módosító beadvánnyal próbáljuk ezt legalább 1,5 milliárdra feltornászni. Itt a költségvetés egészéhez viszony ítva olyan kicsiny összegről van szó, aminek viszont a gazdasági életre gyakorolt hatása messze nem vethető össze ennek az összegnek a nagyságával. A forrásait is meg lehet találni a költségvetés ugyanazon fejezetében is. Ezt csak azért mondom, mert az Eur ópai Unióban ilyen vonatkozásban is versenyeznek az országok, és kevés olyan ország van, mint Magyarország, amely ennyire szabadjára hagyná a saját piacát. Hiába támogatjuk, vagy támogatnánk a vállalkozókat, ha a magyar terméknek, a magyar szolgáltatásnak nincs helye a saját országa piacán, hiszen a multik nagyjából kiszorították.
