Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz):
1974 K öszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Kuncze Gábornak, az SZDSZ képviselőjének. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ember mindig érdeklődéssel hallgatja Kupper András felszólalásait, mert olyan szóra koztató dolog tulajdonképpen, hogy valaki ennyire el tud rugaszkodni a vita tárgyától, az előtte felszólaló képviselő mondanivalójától (Babák Mihály: Hát ezt mondta!) , meg még attól is, hogy Babák István (Sic!) hasonló stílusban szokott hozzászólni a külön böző vitákhoz. (Moraj a Fidesz soraiban.) Képviselőtársam azt mondta, hogy a költségvetés fejlesztéspárti. A helyzet ugyanis az, hogy miközben kétségkívül a stabilizációs intézkedések miatt a költségvetés megszorító jellegű, nominálisan sem engedi nőni a k iadásokat, eközben az európai uniós fejlesztési lehetőségek hazai önrészének biztosítására kétszer akkora összeget állít be, mint amilyen az idei évben volt. Ezt jelenti a fejlesztéspárti, képviselőtársam. És majd amikor a debreceni, győri, kaposvári, zala egerszegi és más önkormányzatok pályáznak ezekre a fejlesztési lehetőségekre, akkor a képviselő úr is meg fogja látni, hogy igen, a költségvetés fejlesztéspárti volt. Ami meg a költségvetéssel kapcsolatos általános véleményét illeti a képviselő úrnak, nem vonva kétségbe természetesen a hosszú élete során a közgazdaság terén felhalmozott számos tapasztalatot, hadd jegyezzem meg, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a különböző hitelminősítők és az Állami Számvevőszék egyaránt azt mondja, hogy a költségvetés számai megalapozottak, tarthatóak, az Európai Bizottság ráadásul azt is megállapította, hogy a konvergenciaprogrammal szemben alternatíva nincsen. Most ezt a költségvetést nem kell szeretni, sőt mondhatom, nehéz szeretni, de kétségbe vonni ( Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy az adatai megvalósíthatóak, már csak ezen szakvélemények alapján sem lehetséges. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Gógl Árpádnak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Magam azért szólok hozzá, mert Lakos képviselőtársam elmondta, hogy végre mód nyílt a reformok elindítására is; azt, hogy nagykorú ez a költségvetés, ő is idézte. (2 0.00) Kétségtelen, a konvergenciaprogram, amit Kuncze Gábor említett, kötelezettség. Ez köti ezt a költségvetést, ha reformirányba, akkor jó célképének kellene lenni az egészségügynek, és akkor magam is elfogadnám azt, hogy ez egy reformköltségvetés. A kon vergenciakötöttségek miatt csak úgy vizsgálja az ember a költségvetést, hogy ne torzítsa, és ne tegyen jóvátehetetlen károsodást a magyar egészségügyi rendszerben ez a költségvetés. És nekem itt van gondom. Mert elfogadom azt, hogy szinte nincs lehetőségün k, nincs mozgásterünk a nagy rendszerekben többletköltség bevonásával tényleges előrelépésre. De az azért magyarázhatatlan, hogy az alapellátás költségvetése csökken. Az magyarázhatatlan, amit már egy hozzászólásomban említettem, hogy koncentráljuk a fekvő betegintézményeket, és a hozzájutás útvonalát, annak technikai színvonalát biztosító mentőszolgálatot nem finanszírozzuk úgy, sőt alacsonyabban finanszírozzuk, és a bővülés, ami a Balkán felé elindul, és nagyobb lesz az embermozgás, az árumozgás, a termék mozgás, és az annak kontrollját biztosító tisztiorvosi szolgálattól több mint 1400 embert elbocsátunk, és több mint 20 százalékkal csökkentjük a ráfordítását - ezek olyan jóvátehetetlen károk, amikkel nem lehet mind kezdeni. Ez nem reformindítás. Köszönöm szépen a figyelmet.
