Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KATONA KÁLMÁN (MDF):
1967 Itt jön egy nagy törés, akkor már valóban államtitkárként, 2003ban 1 milliárd 135 millió forintot adtunk roma gyerekek oktatására a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak. Még egyszer mondom a számot: 1 milliárd 135 millió forintot. Ezzel is szeretném érzékeltetni, hogy a következő évben szintén ugyanekkora összeggel támogatta a Magyar Országgyűlés a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt. Még két számot hadd mondjak! Az önök utolsó évében összesen 12 700 gyereket tudtak támogatni, a 2002. évben összességében ennyi roma gyereket, ez azt jelenti, hogy ötödik osztálytól egészen egyetemig bezáróan. Míg ha a Medgyessykormány és a Gyurcsánykormány utolsó évét, teljes évét nézzük, akkor pedig 23 ezer diákot tudtunk támogatni. Ez a szám is mutatj a azt, hogy mennyire megugrott nemcsak forintálisan, hanem az eredmények is, amikor láthatóvá válik az, hogy a roma értelmiség megjelenik Magyarországon. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Katona Kálmán képviselő urat il leti a szó, MDF, normál felszólalás keretében. KATONA KÁLMÁN (MDF) : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy találós kérdéssel kezdeném, ebből kellene kitalálni, hogy milyen témáról fogok beszélni. Azt mondja: a miniszter ellátja az űrkutatási tárgyú é s sokoldalú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos feladatokat, kidolgozza az űrkutatás fő irányait és programját, biztosítja az Űrkutatási Tudományos Tanács működésének feltételeit. Meg tudja valaki mondani nekem, hogy melyik miniszterről van szó? (Közbeki áltások a Fidesz soraiból.) Ez a környezetvédelmi miniszter hatáskörében van. (Derültség.) A költségvetésben is szerepel 160 millióval, plusz a tagdíjakkal. Azt már nem teszem föl, hogy aki meg tudja magyarázni, hogy miért itt van, annak egy csokit veszek az ülés után. A második nemzeti környezetvédelmi program 2003ban lett meghirdetve. Az első évben még nagyjából a finanszírozása biztosított volt. A 2007es költségvetés egyértelműen feladja ezt a programot. Ha végigmegyünk a program pontjain, gyakorlatila g azt látjuk, hogy egyetlen olyan fejezet nincs, amelyet ezzel a finanszírozási struktúrával meg lehet oldani. A költségvetés ezen fejezetében sincs, máshol sem találom, de itt különösképpen nincs megalapozó számítás, tanulmány. Különösen a környezetterhel ési díjak, különböző bevételek vannak megalapozatlanul meghatározva, pedig van rá gyakorlat. Az elmúlt évben nagyon jól látszott, hogy a környezetterhelési díj azáltal, hogy a szennyvíztisztítási és csatornázási beruházásokat elkezdték előkészíteni, rögtön a tervezett felére csökkent, mert a jogszabály azt mondta, hogy ahol intézkedéseket tesznek a terhelés megszüntetésére, ott rögtön belép egy bizonyos kedvezmény. A költségvetés tartalmaz egy olyan alapot, és nem szeretnék ötletet adni, a Wesselényi Ár- és Belvízvédelmi Kártalanításai Alapot, amely évek óta nem működik alapként. Nagyon kevesen pályáznak. Azt gondolom, hogy az lehet az oka, ezt tavaly is leírta az ÁSZ, az idén is leírta, hogy úgy látják a gazdák, a tulajdonosok, hogy enélkül is valamiféle ká rtalanításban részesülnek. Nagyon kevesen veszik igénybe, itt jelentős pénz található, amely évről évre nem kerül felhasználásra. A másik alap a Központi Nukleáris Alap. Itt komolyabb a gond, ugyanis itt megszületik a befizetés, a Paksi Atomerőmű a befizet ő, és ebből az alapból kell majdan az erőmű felszámolását, leszerelését elvégezni. Ugyanakkor ebből az alapból kell megoldani a kis és közepes aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezését, és ugyanebből az alapból kell a nagy aktivitású hulladékok elhelyez ését is megoldani. De mivel ez úgy működik, mintha költségvetés lenne, befizetnek, és a pénzügyminiszter engedélyezi, hogy mennyit lehet az alapból kivenni. Ebben az évben hozzávetőlegesen 4 milliárddal kevesebbet céloztak meg. Ennek az az eredménye, hogy csúszik a kis és közepes aktivitású hulladékok telephelyének a kutatása, és áll a nagy aktivitású hulladék elhelyezésének a kérdése. Ez azért baj, mert eközben az élettartamhosszabbításról egyszer már egy menetben döntött a parlament, és azt gondolom, azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy meghosszabbítsuk az erőmű élettartamát anélkül, hogy a hulladékok elhelyezése megoldott lenne.
