Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORMOS DÉNES (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
1951 korábban szükségesnek gondolt intézkedési csomagnál is erőteljesebb lépéseket kellett tenni, és ez persze rányomja a bélyegét az ez évi k öltségvetés tervezésére is. Választási év végén vagyunk. A választási év szomorú sajátossága, hogy ilyenkor mindig kiugróan magas a költségvetési hiány. Az Orbánkormány utolsó évében a költségvetés éves hiánya 9 százalékot meghaladó, közel 10 százalékos v olt, míg ebben az évben bizony 10 százalék fölött leszünk, ami messze fölötte van a költségvetésben elfogadott értéknek. Ráadásul tudjuk, év közben, a ciklusváltás után az úgynevezett stabilizációs csomaggal már volt egy több száz milliárdos korrekció. Az egymást túllicitáló választási ígéretek, a költségvetéspolitika puhasága és a halogatott reformok következménye mindez. Mára a költségvetés mozgástere és a döntéshozók manőverezési lehetősége végletesen leszűkült. Ahogy az Állami Számvevőszék elnöke, dr. Kovács Árpád fogalmazott, az államháztartás egyensúlyhiányos állapota kritikus, a költségvetési deficit tarthatatlanul magas. Ki kell mondani ezért, hogy a költségvetéspolitika megújítása elodázhatatlan. A költségvetés egyensúlyhiányos helyzetét csak hatá rozott, ugyanakkor fájdalmas lépésekkel lehet felszámolni. E lépéssorozat forgatókönyvét írja le a konvergenciaprogram, melynek végrehajtása nem uniós, hanem elsősorban nemzetgazdasági érdek. Első számú nemzetgazdasági érdek, tisztelt Országgyűlés, éspedig , ahogy korábban fogalmaztam, a jövőmentés okán. Az egyensúlyjavítás, a stabilizáció, a konvergenciaprogram következetes végigvitele és ennek mentén a magyar gazdaság növekedésének fenntartása, továbbá a növekedési pálya dinamikájának megalapozása, nos, ez az elsődleges hivatása a 2007. évi költségvetésnek. Mindezzel összhangban úgy kellett a kormánynak előkészítenie a jövő évi költségvetést, hogy a felzárkózásunk és versenyképességünk szempontjából nélkülözhetetlen uniós támogatások igénybevételéhez szüksé ges magyar források fedezete a költségvetésben biztosított legyen. Ennek az elvárásnak, ahogy az előbbi konvergenciaprogramhoz kapcsolódó elvárásnak is, ez a költségvetési terv, tisztelt képviselőtársaim, az ÁSZ elnöke szerint is, az ÁSZ véleménye alapján is megfelel. Bizony ezek a jövő évi költségvetés alapértékei, melynek kétségtelenül egy sor fontos más érték vagy terület szükségképpen alárendelődik. A kiadások fokozottabb visszafogásával szükségképpen érintett területek védelmében persze csodálatos védő beszédeket lehet tartani. De a demagógiával határos minden olyan érvelés, ha az alapproblémára, a költségvetési hiány leszorításának szükségességére nincs jobb válasza a vitatkozónak, mint a konvergenciaprogramban vagy a kormány költségvetési előterjesztés ében leírtak. A vita számomra nem ott dől el, hogy ki tud hatásosabb érveket mondani például az önkormányzatok védelmében, az oktatási vagy kulturális intézményrendszer finanszírozása érdekében, vagy a jobb szociális ellátás, a gázártámogatás százmilliárdj ai védelmében, hanem ott, hogy aki vitába száll, az képese alapvetően más, ugyanakkor jobb pályát fölvázolni. Nos, ki kell mondani, eddig a vitában az ellenzék múltértékelésben és a különböző területek pozícióit, érdekeit védő beszédekben jeleskedett ugya n, de más forgatókönyvet, mint amit a konvergenciaprogram mentén a kormány fölvázolt, nem mutatott föl. Más, a beterjesztett költségvetésnél jobb költségvetésnek még körvonalait sem villantotta föl. Tisztelt Országgyűlés! Mikö zben azt mondom, hogy a stabilizációt célzó, a konvergenciaprogram mentén megfogalmazott, továbbá az uniós források hatékony lehívását biztosító költségvetés alapjaiban támogatható, nem állítom azt, hogy minden elemében vitathatatlan, kikezdhetetlen vagy k ritizálhatatlan a kormány előterjesztése. A 2007. évi költségvetés és a konvergenciaprogramból kiolvasható adóváltozások nem mutatnak az adórendszer érdemi korszerűsítésének irányába. A rendszer változatlanul nagyon bonyolult, kiskapuk keresésére ösztönöz, hatásai nehezen áttekinthetők. (18.10) A liberálisok szerint az adórendszerünk egyszerűsítése mellett szükséges lenne az adózás bázisának kiszélesítése, az ellenőrzés feltételeinek, eszközrendszerének további erősítése és az