Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VÉGH TIBOR (MSZP):
1918 ágazatban még nem történt, és megértve azt - és ezzel fejezem be , hogy szándékok vannak az egészségüggyel, hiszen azért látjuk az egyenes vonalat a többbiztosítós rendszerig, az egészségbiztosítás pénzalapja privatizációjáig, lesoványítjuk azt a bizonyos kecskét, azt án kimérjük konszolidált állapotban úgymond majd a magánszektornak. Ez nem perspektívája a mai egészségügynek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Végh Tibor képviselő úrnak, MSZP, szintén normál hozzászólás keretében. VÉGH TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy nem jó ez a költségvetés, nem jó, mert nincs benne minden, amit szeretnénk, hogy benne legyen. Az van benne, ami a valós ág, és amit meg lehet és meg kell tenni. Három területet szeretnék érinteni a felszólalásomban. Az egyik terület az, hogy sokat hallottuk itt a teremben, ma is többször elhangzott az, hogy ez a költségvetés nem segíti eléggé a vállalkozókat, hogy ez a költ ségvetés nem vállalkozóbarát. Ahogy hallhattuk a haszontalanabbik ellenzéki párttól, nem is fogunk tudni vitatkozni ezzel a ténnyel, annyira nem is fogjuk tudni segíteni a vállalkozókat, mint amennyire ők tették ezt autópályaépítés kapcsán az elmúlt ciklu sokban. Ezzel szemben mi a valóság? A valóság az, hogy némelyik újdonsült ellenzéki vezetésű önkormányzat olyannyira segíti a vállalkozókat, hogy elfelejti kifizetni nekik azt az összeget, ami közbeszerzésen elnyert munkájuk után járna nekik. Vagy manapság az a megoldás is megtalálható némelyik önkormányzatnál, hogy a határidő lejárta előtt a számlát egész egyszerűen nem fogadják el, de nem küldik vissza, hanem felszólítják a vállalkozót, hogy szerelje fel a számlát még ezzelazzalamazzal, és bocsásson ki egy új számlát. Kérem szépen, APEHelsőben ezt büntetni rendelik, azt is, aki tudja, azt is, aki nem tudja; ugyanarra a teljesítményre két számlát nem lehet kibocsátani, először illene visszaküldeni a számlát, megkifogásolni, és majd ezek után felszólítani a vállalkozót, hogy csináljon vele valami mást. De az a módszer is elterjedt manapság vállalkozósegítés ügyében némely önkormányzatnál, hogy az előző ciklusban elindított közbeszerzési eljárások nyerteseit behívják egy kis beszélgetésre, de lehet, hogy cs ak a bonyolítón keresztül üzennek neki, és az is előfordulhat, hogy a különböző consiglieriken keresztül veszik fel velük a kapcsolatot. Gondolhatják azt, hogy ez nem a valóság, a nevek, címek nálam, akit érdekel, annak nagyon szívesen beszélek még tovább is erről. Ezt azért bocsátottam előre, mert nem jó ez a költségvetés; a valóság van benne, az, amit meg kell tennünk és amit meg lehet tennünk. (15.40) Benne van az önkormányzatok fejlesztési pályázataihoz szükséges önrész, benne van az a forrás, ami alapj án az önkormányzatok tudnak fejleszteni, a pályázatokon tudnak indulni, azaz a fejlesztési tervekhez meglesz az állami és önkormányzati önrész. Lehet akár a választókerületemben, a bugyisi iskola előtt az elkerülő utat megépíteni, hogy a református kisdiák ok az iskolában nyáron ne csukott ablak mellett tanuljanak; vagy mondjuk, ahol lakom, Gyálon lehessen iskolát bővíteni - megvan benne a forrás. Tegnap hallottuk a haszontalanabbik ellenzéki párt vezérszónokát aggódni a népesedé spolitikai mutatók miatt, ma is sokszor volt erről szó. Fogy a magyar, öregszik a társadalom. Nézzük csak meg, hogy miért is rossz, ha növekszik a nyugdíjasok száma: talán mert nem tudjuk majd eltartani őket? És a szó sem jó. Ugye, érzik, képviselőtársaim, az, hogy eltartani, nem jó szó erre azok vonatkozásában, akik ezt a jogot egyszer már megváltották a munkájukkal, vagy ha nem voltak