Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GLATTFELDER BÉLA (Európai Néppárt - Európai Demokraták):
1873 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, ké pviselő úr. A Fidesz időkeretének terhére megadom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, az Európai Parlament képviselőjének. GLATTFELDER BÉLA (Európai Néppárt - Európai Demokraták) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Egykor, min t a Magyar Országgyűlés képviselője, nagyon sok alkalommal felszólaltam ebben a Házban, viszont mint az Európai Parlament magyar képviselője, most kaptam erre először lehetőséget. Köszönöm szépen ezt a lehetőséget. A felszólalásomnak az az oka, hogy arról értesültem, hogy a jövő évi költségvetésben a magyar gazdák nem fogják megkapni az úgynevezett közvetlen kifizetéseknek a lehetséges 30 százalékos nemzeti kiegészítését, hanem annak csak egy részét. Miről is van itt szó? Amikor a Magyar Köztársaság megálla podott az Európai Unióval arról, hogy milyen feltételek között válunk az Unió részévé, akkor az Unió nyomására elfogadtuk azt, hogy a magyar gazdák átmeneti ideig nem fognak annyi támogatást kapni, mint az Unió régi gazdái, hanem annál csak lényegesen keve sebbet. A magyar gazdák így másodrendű polgárok lettek átmeneti ideig az Európai Unióban, viszont kaptunk arra lehetőséget, hogy ezt a kisebb, csökkentett támogatást minden évben 30 százalékkal kiegészíthessük, és így csökkenthessük azt a hátrányt, amit a gazdáink elszenvednek. Abban az időben még a Magyar Országgyűlés tagja voltam, hoztunk egy országgyűlési határozatot, amely rögzítette, hogy a magyar kormánynak úgy kell benyújtani az Országgyűléshez a költségvetési törvé nytervezetet, hogy az tartalmazza a közvetlen kifizetések 30 százalékos kiegészítését. Ez most nem történt meg. Ezt kritizálni nem az én feladatom, nem az én rangom, gondolom, ezt majd a képviselő urak és hölgyek megteszik. Arról szeretnék beszélni, hogy e zzel a döntéssel a már másodrangúvá lefokozott magyar gazdák Európában most harmadrangúvá lesznek lefokozva, hiszen még azoknál is kevesebbet fognak kapni, akik velünk együtt új tagállamok gazdáiként csatlakoztak az Európai Unióhoz. Ez nem jó dolog. Ráadás ul ezen a héten, ha jól emlékszem, a keddi napon az Európai Parlament egy határozatot fogadott el, amelyik erről a helyzetről szól. Ugyanis az Európai Unióban sok vita folyik a közös agrárpolitika jövőjéről. Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy leghelyes ebb lenne ezt az egészet minél gyorsabban megszüntetni. Ilyenek például általában az angolok. Amikor az angol elnökség alatt az Unió következő költségvetési ciklusáról tárgyaltak, akkor az angolok elérték, hogy a régi tagállamoknak - és egy idő után majd a z új tagállamoknak is - legyen lehetőségük arra, hogy a közvetlen kifizetéseket csökkentsék, és az így megtakarított pénzeket vidékfejlesztés céljára fordítsák, amivel párhuzamosan persze a vidékfejlesztési kiadásaikat a tagállamok csökkenthetik. Ezt úgy h ívják, hogy a támogatások önkéntes modulációja. Ami itt történik, az tulajdonképpen ugyanez. A keddi napon az Európai Parlament elítélte ezt a gyakorlatot, a keddi napon felszólította az Európai Parlament a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az önkéntes modul áció lehetőségét szüntessék meg. Miért tette ezt az Európai Parlament? Azért tette, mert az önkéntes moduláció, amit most a magyar kormány tulajdonképpen szintén alkalmazni akar, szétveri a közös agrárpolitikát. Mert lesznek egyes tagállamok, ahol ezt alka lmazzák, mondjuk, az angoloknál erre már vannak tervek, mások meg nem. Így az egyik tagállamban nagyobb lesz a támogatottság, a másikban kisebb lesz a támogatottság. Ennek következtében a közös agrárpolitika megszűnik, nem lesz többé közös, és ez óriási ér veket ad azoknak a kezébe, akik meg akarják szüntetni a közös agrárpolitikát. Nekünk, magyaroknak érdekünk lenne, hogy a közös agrárpolitika ne szűnjön meg, mert Magyarország haszonélvezője ennek. A gazdákon keresztül több pénzt kapunk vissza az Európai Un ióból, mint amennyit oda befizetünk. Ha megszűnik a közös agrárpolitika, abban az esetben Magyarország egésze és nem csak a magyar gazdák járnak rosszul. Éppen ezért mindazok, akik az