Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP):
1870 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre szót kér a miniszter úr, Molnár Lajos miniszter úr. Megadom a szót. DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Tisztelt Képviselőtársam! A számok, amelyeket mondtam, azok a számok, amit a költségvetés tervezete tartalmaz. (11.50) Én nem előlegezném meg, hogy népszavazás lesz, és nem előlegezem meg, hogy annak mi lesz a vége. A kormány teszi a munkáját. Benyújtott egy reális költségvetést, amely reálisan számol egy vizitdíjból származó és a szolgáltatóknál maradó bevétellel, és reálisan számol azzal, hogy a gyógyszergazdaságossági törvény végszavazása hétfőn megtörténik... (Az elnök csenget.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : ...és ez garantálja, ho gy a gyógyszerkassza túllépése ne következhessen be. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Jelzem, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének időkerete elfogyott. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja részéről megadom a szót Fogarasiné Deák Valéria képviselő asszonynak. FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Pettkó András képviselő úr iménti megszólítására természetesen visszatérek, de hadd kezdjem mással. Máris h angsúlyozom, hogy amivel kezdem, az nem az ő megszólalására vonatkozó reakció. Ha körülnézek a képviselőtársaim körében a patkó eme oldalán, a mi oldalunkon, talán egyetértenek velem, és talán érdemes is elmondani, hogy kormánypárti képviselőnek erről a kö ltségvetésről, a jövő évi költségvetésről beszélni, ebben a vitában részt venni nem könnyű feladat; egészen biztos, hogy nem mondható rövid távon népszerűséget szerző tevékenységnek. Mégis azt gondolom, kötelességünk, hogy részt vegyünk ebben a vitában. Az zal együtt, hogy valószínűleg tegnap, ma és holnap az érveinkkel nem mindenkinek nyerjük el a szeretetét, nemes célt és fontos feladatot teljesítünk. Sokkal könnyebb ellenzéki képviselőtársainknak vitatkozni, akik számára egy kényszerű, takarékos költségve tés természetesen csemege. Csemege az őszintétlenségre, csemege esetenként képtelen túlzásokra, ne tessenek megharagudni ezért a minősítésért, csemege a vagdalkozásra, és csemege a felszínességre. Én úgy vélem, azzal együtt, hogy tiszteletemet fejezem ki a z üdítő kivételeknek, érdemes belegondolniuk abba, hogy felelősség nélkül, a szavak következményeinek viselése nélkül könnyű bírálni. Sokkal nehezebb, sokkal nehezebb úgy érvelni mellette vagy ellene egyegy tételnek, hogy a szavaink következményeit nekünk kell viselni. Jómagam az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága tagjaként, máris ellentmondásban részint önmagammal, könnyen szólalhatok meg. Viszonylag könnyen szólalhatok meg, ugyanis a ránk eső területeken a számok - ki m erem mondani - szépek. Relatíve egészen biztos, hogy szépek, ha a szűk esztendőhöz viszonyítunk, és ebben vitatkozni fogok majd kicsit, ha megengedi, Pettkó András képviselőtársammal is. Hadd mondjak ezekre néhány példát! A 2007. évi törvé nyjavaslat az egyházi intézmények és feladatok ellátására 25,5 milliárd forintot tervez. Ezen belül 700 millió forinttal nő, növekszik az egyházi járadékfizetési kötelezettség. Növekszik a vidéki, ötezer lakosnál kisebb településeken egyházi szolgálatot te ljesítők támogatása.
