Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
1860 Én nagyon szívesen vitatkoznék önnel egyébként, hogyha bármi tárgyszerű lett volna a felszólalásában. Kérem, próbáljanak meg ragaszkodni ahhoz, hogy a tárgyról vitatkozzunk, ne a személyekről, mert az felesleges, az nem idevaló! Köszönöm szépen. (Taps a z ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Józsa István kétperces hozzászólása következik. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Véletlenül se akartam megsérteni uniós képviselőtársamat, és nem a hozzászólását minősítettem, pusztán a tájék ozottságára utaltam néhány szóval. Akár az üléstermen kívül is nagyon szívesen vitatkozom vele tárgyszerű dolgokról. Örültem volna, ha tényleg tárgyszerű dolgokat is mond. Nyitott vagyok a vitára itt és másutt is. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönö m, képviselő úr. A Kereszténydemokrata Néppárt részéről Latorcai János képviselő úr hozzászólása következik. DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetéssel kapcsolatos felszólalás om elején engedjék meg, hogy visszautaljak a Kereszténydemokrata Néppárt tegnap elhangzott vezérszónoklatára, mert ahhoz, hogy valóban a helyzet súlyának megfelelően tudjuk kezelni a gondjainkat, problémáinkat, először az országról kellene beszélni. Ennek keretében pedig elemezni kellene, hogy mi vezetett ide, miért gyengült le a hazai gazdaság versenyképessége, mi okozta azokat a gondokat, amelyekkel most szembenézünk, és amelyek megoldásában reménykedünk. Arról kellene beszélni, ami halaszthatatlan, hogy a hazai tulajdonlású gazdaságot, a kis- és középvállalkozói kört a költségvetés pozícióin keresztül is erősítsük, a leszakadás sebességét legalább fékezzük, és ezzel együtt forrásokat teremtsünk az elmúlt évek haszonélvezői, a bankrendszer és a multinacion ális vállalatok felhalmozott extranyereségeiből. Most nem térek ki azokra az alkotmányossági aggályokra és kifogásokra, amelyeket Hargitai János képviselőtársam tegnap már érintett, de úgy gondolom, hogy ezen kérdések tisztázása is megérne egy misét. Viszo nt kénytelen vagyok megemlíteni, mint azt már a II. fejlesztési tervvel kapcsolatban e Ház falai között magam is hangoztattam: az alkotmány kötelezővé teszi az Országgyűlés számára, hogy társadalmi és gazdasági tervet alkosson. A kormány, tisztelt képvisel őtársaim, mind a mai napig adós ezzel. Márpedig konvergenciatervet, jövőt biztosító költségvetést hitelesen készíteni mindaddig nem lehet, amíg társadalmi közmegegyezésen alapuló gazdasági terv nem készül. Az áfaemelés, az eva emelése, a munkavállalói járu lékszigorítások, a gázárkompenzáció átalakítása és a rendelkezésre álló források csökkentése, a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetése, az önkormányzatok normatívacsökkentése az oktatásban, valamint az egészségügyi hozzájárulás fizetésének a bevezetése a háztartásbeliek és az őstermelők számára csak és kizárólag megszigorítás, semmi esetre sem nevezhető jövőt adó gazdasági tervnek. A 2007. évi költségvetés kizárólagos szempontja a megbillent költségvetési egyensúly kapkodó helyreállítása, ami csak rövid tá von elérhető eredményekre szorítkozik, a fűnyíróelvszerű megszorítás eszközével. Szakértők állítják: ez a költségvetés csak tüneti kezelést jelent, miközben lefogja a gazdaságot, és növeli a munkanélküliséget. Ebben a költségvetési törvényjavaslatban nem j elennek meg áttekinthetően a többéves elkötelezettségek hatásai s a többéves kötelezettségvállalások értékei sem. Ez a költségvetés egy adóemelésen, adóprésen alapuló költségvetés, de nem ad semmiféle megoldást az adórendszer évek óta húzódó problémáinak m egoldására. A jelenleg is bonyolult és hatásaiban áttekinthetetlen
