Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
1843 Kérdezem továbbá, mi indokolja azt, hogy a dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás gyerekek, akik külön fejlesztést, külön bánásmódot igényelnek, kikerültek a sajátos igényű nevelési gyerekek sorából. A kormányprogram ígéretet tett az iskolafelújításokra. Nem tudom, tudjáke, hogy a magyarországi iskolák 60 százaléka komoly felújításra szorul, 13 százaléka még a XIX. század végén épült, és így tovább - ezek az adatok ellenőrizhetők. A költségvetési törvény iskolafelújításokra mindössze 490 millió forintot irányoz elő; 490 milliót, amikor egy családi ház felújítása valahol 10 milliónál kezdődik. Egyetlen iskola, kettő iskola felújítása elviszi ezt az összeget. Hol köszön vissza akkor a k öltségvetési törvényben az, amit már a kormányprogramban a kormány maga vállalt? Szót kell emelnem a pedagógusokról is, akiknek a nyári változtatások következtében, csökkenő túlóraszámuk és a megemelt 2 óra miatt - erről is volt egy felszólalásom, nem akar om önmagamat ismételni , már most átlagban 1015 ezer forinttal csökkent a fizetésük. Szeptembertől plusz 2 órát tanítaniuk kell, nulla fizetés mellett, amikor ez most is alacsony. Mi több, nagyvonalúan számolva a pedagógusok 89 százaléka elbocsátás előt t lesz. Milyen világ lesz az, ahol a gyerekek kevesebb pénzt kapnak, ahol rosszkedvű, fáradt pedagógusok fogják őket tanítani? Veres pénzügyminiszter a tegnapi expozéjában azt mondta, hogy természetesen a munkáltatók növelhetik ezeket a béreket. Kérdezem, hogy miből? Kik az iskolák munkáltatói? Az igazgatók. A költségvetésüket pedig az önkormányzatoktól kapják. Az önkormányzatok pedig, mint jól tudjuk, olyan hiánnyal rendelkeznek, idézek néhány gondolatot az ÁSZjelentésből: “jelentős részük csak hitelből t udja a működését biztosítani” - írja az ÁSZ. Azt is írja, hogy “a 2006. április 1jei 3 százalékos béremelés áthúzódó hatására a járulékszámításokkal együtt, az 1 milliárd 298 millióval szemben a központi költségvetés mindössze 169 milliót irányzott elő”. Kérdezem akkor: miből várható vagy miből gondolható, hogy ezek az önkormányzatok mint fenntartók ki tudják egészíteni a pedagógusbéreket, ki tudják egészíteni a tankönyvdíjakat, és így tovább? (9.40) Említenék még néhány olyan anomáliát, ami megint csak a költségvetési törvényből olvasható ki. Megszűnik szeptembertől a kistelepülések iskoláinak a támogatása. Kérdezem: miért? Miniszterelnök úr többször ígérte, hogy a kistelepülések megtartják az iskoláikat, az a szükség, az az igény, az a perspektíva és töre kvés, hogy lehetőleg minden kistelepülésnek legyen iskolája. Mellette persze megjelenik egy emelt összeg a kistérségi társulások támogatására. Ebből mi következik? Az, hogy csak akkor juthatnak hozzá a kisiskolák a támogatáshoz, ha kötelező érvénnyel belép nek a kistérségi társulásba. Tudom, államtitkár úr, hogy ez az önök szándéka. El is fogadom, hogy módjukban és jogukban áll a költségvetésben a saját preferenciájukat megjeleníteni. De azt vitatom, hogy nem adnak helyt semmi egyéb elgondolásnak, nem teremt enek lehetőséget arra bármilyen szűk keretek között is, hogy azok a kistelepülési iskolák, amelyek úgy ítélik meg, hogy nekik nem jó a kistérségi társulás, mert rossz a közlekedés, vagy mert rosszban vannak annak a vezetőjével, és így hátrányos helyzetbe j utnak, legalább kaphassanak valami mentőövet, valami lehetőséget, hogy megmaradjanak. Ugyanilyen anomáliának érzem azt, hogy csak a jóváhagyott programokban részt vett integrált oktatásnak van háromszoros normatív támogatása. Jól tudjuk, hogy az integráció egy szükséges és kívánatos cél az oktatásban, ez alatt mind a roma népességet, mind pedig a sérült gyerekeket érthetjük, de azt is jól tudjuk - és ezt szakemberek ezrei bizonyítják , hogy sok olyan gyerek van, akinek nemhogy előnyös, hanem inkább kártéko ny a mindenáron történő integráció. Számukra miért nincs kiegészítő normatíva, miért kényszerítjük rá az iskolákat arra, hogy felkészületlenül, esetleg szakismeret nélkül, a háromszoros normatíva bűvöletében olyan integrációra vállalkozzanak, ami ezeknek a gyerekeknek inkább kártékony, mintsem előnyös lenne?
