Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1658 külföldön is, hiszen a külföldi befektetők számára is olyan adatokat közöltünk, amelyekről kiderült, hogy nem felelnek meg a valóságnak. Mi volt ennek az alapja, mi volt ennek az oka? 2002ben gazdaságpolitikai váltás történt. Erre a gazdaságpolitikai váltásra az MSZPSZDSZkoalíció hosszú ideig büszke volt, olyannyira, hogy még három év múlva is a Pénzügyminiszt érium honlapján büszke mondatokkal szerepelt ez a gazdaságpolitikai váltás. Most nézzük, mi is volt ennek a gazdaságpolitikai váltásnak a lényege! Az egyik, hogy az egyensúly, a pénzügyi egyensúly nem volt fontos a kormány számára, a gazdaság teljesítményé t nem vették figyelembe, így hoztak gazdaságpolitikai döntéseket. A második eleme, hogy adót emeltek sorozatban - erről majd később kívánok beszélni. A harmadik eleme, hogy megszűnt a hazai vállalkozások kiemelt támogatása, a hazai kis- és középvállalkozás ok a magyar kormány segítségére nem számíthattak az elmúlt években. A negyedik eleme, hogy megnövelték az államadósságot, megnövelték ezzel a közterheket, szűkítették a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások és az itt működő külföldi vállalkozások lehetős égeit. Az ötödik elem talán, amit úgy tudok megfogalmazni, hogy a gazdaságpolitikában is az a szemlélet vált uralkodóvá, hogy Magyarország gazdaságát, a magyar gazdaságpolitikát úgy kell irányítani, mint egy kft.ét vagy részvénytársaságét, és nem kell tek intettel lenni arra, hogy ezeknek a döntéseknek egyébként milyen társadalmi következményei vannak. És az utolsó pont, amelyet szeretnék itt kiemelni, hogy eltitkolták a valós helyzetet, eltitkolták az ország valós helyzetét. Ebből a szempontból tehát egy k özös nevezője biztos volt ennek a gazdaságpolitikának, ez pedig a “felelőtlenség” szóval jellemezhető, hiszen mindezek a pontok, amelyeket az elmúlt négy esztendőben a magyar kormány a gazdaságpolitika alapjává tett, teljes felelőtlenségről árulkodtak, arr ól, hogy a kormány a hatalom megtartása érdekében és a választások megnyerése érdekében képes volt büntetni tízmillió magyar állampolgárt. (9.30) Képes volt arra, hogy a gazdaságunkat olyan helyzetbe hozza, hogy hosszú idő után, amikor Magyarországról mint éltanulóról, mint a csatlakozásra váró országok, majd később csatlakozott országok első három helyezettjeként beszéltek, ahhoz képest visszacsúsztunk a futottak még kategóriába. Ebből a szempontból kontinuitás, tehát folyamatosság volt mind a kormányfők, mind a pénzügyminiszterek között, Medgyessy Péter, Gyurcsány kormányfő vagy László Csaba, Draskovics Tibor és Veres János ebből a szempontból érdemi változást az elmúlt években nem jelentett. Három gazdasági eseménysort szeretnék kiemelni, amely ezeket a g azdaságpolitikai elemeket kapcsolja össze: az euró bevezetésének a kérdését, az államadósság növekedését és az adóemelés területét. Nézzük először az euró kérdését! Hogyan jutottunk el 2007től a 201314 közötti távolabbi ködös jövőbe? Hogy is indultunk? M edgyessy Péter kormányfőt idézem: “a gazdaság jó állapotban van, tartható az euró 2007es bevezetése” - mondta Medgyessy Péter kormányfő, az MSZPSZDSZkoalíció kormányfője 2002 szeptemberében. Ezt talán nem árt megismételni, amikor arról is beszélünk, hog y a felelősség meddig is terjed vissza, és a mostani bajok gyökerei hol is indultak el. A kormányfő világosan fogalmazott: a gazdaság jó állapotban van, 2007re jósolta akkor az eurót. Ettől aztán a kormány folyamatosan kezdett eltérni, László Csaba pénzüg yminiszter 2002ben még úgy fogalmazott, idézem szó szerint egy napilapnak adott interjúban: “a legkorábbi dátum 2007 lehet”, és hozzáteszi azt is a miniszter úr, hogy Magyarország ekkor mindenképpen csatlakozhat. Idézem: “elképzelhetetlen, hogy 2009 után vezetné be Magyarország az eurót, de az sem kizárt, hogy már 2007ben felváltja a forintot a közös európai valuta.” Ezt 2003. április 8án mondta a pénzügyminiszter. Világos volt tehát, hogy a gazdaság jó állapotban került átadásra az MSZPSZDSZkoalícióna k. Az állapot annyira jó volt, hogy lehetővé tette azt is, hogy 2002ben és 2003ban is a kormányfő és a pénzügyminiszter optimistán nyilatkozzon a csatlakozás bevezetéséről. Persze, 2003 nyarán már változás történt. A felelőtlen döntések, egy elhibázott s áveltolás és így
